Az idei év számos katasztrófát hozott magával az Ukrajnában dúló háborútól az energiaválságig, ám azért pozitív változások is történtek, például a malária elleni küzdelemben számos áttörést hozott magával 2022.

Scientist examining blood on a slide for malaria
Fotó: Digicomphoto / Science Photo Libra

Az évente félmillió áldozatot követelő betegség visszaszorítására és kezelésére ugyan vannak megoldások, melyek 2000 és 2015 között mintegy felével csökkentették a halálozásokat, ám azóta lelassult a fejlődés.

2022-ben azonban a GlaxoSmithKline új vakcinával, az R21-gyel jelentkezett, amely a tesztek során 80 százalékban hatékonynak bizonyult, szemben az Egészségügyi Világszervezet által idén elfogadott RTS,S oltással, amely csak 50 százalékban hatásos. Azonban 

egyes tanulmányok szerint már a gyengébb hatásfokú vakcina is évente 22 ezer ötévesnél fiatalabb szubszaharai gyerek életét menthetné meg. 

Bár az oltások beadása eddig lassúnak bizonyult, az indiai Serum Intézet évi 200 millió dózist gyártana az R21-ből, ha elnyerné a szükséges engedélyeket – derül ki a Semafor összeállításából.

Novemberben egy monoklonális antitesttel végzett terápia is ígéretesnek bizonyult, az első kísérletek szerint a fertőzések 75-90 százalékát állította meg, dózistól függően. Szintén idén sikerült áttörést elérni a sporozoiták in vitro tenyésztésében. Sporozoitáknak a betegséget okozó parazitákat hívják, életciklusuk azon részében, amikor a szúnyogcsípéssel az emberek vérébe kerülnek.

Maláriával fertőzött területek a világon
 

A halott sporozoiták oltóanyagként is használhatók, ám mindeddig csak a betegséget terjesztő szúnyogokból lehetett begyűjteni őket, ami nehezen megoldható tömegesen. Decemberben azonban sikerült ezeket laboratóriumi körülmények között is szaporítani. Nemcsak közvetlen oltóanyagként, de 

a betegséget okozó paraziták tanulmányozása szempontjából is hasznosak lehetnek, és újabb gyógymódok kifejlesztését is segíthetik.

A betegség terjedését gátolhatják a génmódosított szúnyogok is, melyek utódai terméketlenek lesznek. Az elképzelés már évek óta létezik, és ettől a maláriát terjesztő szúnyogok populációjának összeomlását remélik a kutatók. A technikát sikeresen alkalmazták egy októberben publikált kutatás szerint. A tanulmány ugyan nem a maláriát, hanem a dengue-lázat terjesztő rovarok ellen alkalmazott lépésekről szól, ám a vizsgált populáció 96 százalékos összeomlását eredményezte.