Míg a legfrissebb 2021-es adatok szerint országszerte mintegy 50 ezerrel csökkent az állandó lakosok száma, addig a által érintett településeken mindössze hatezerrel esett vissza a helyi lakók száma – derül ki az OTP Ingatlanpont csütörtöki közleményéből.
A 2019 óta elérhető lehetőség a gyermekes családokat segíti az ingatlanvásárlásban, bővítés-korszerűsítésben több mint kétezer olyan kistelepülésen, ahol az átlagosnál jobban fogyott a lakosság. A megoldás sikerét jelzi a népesség csökkenésének mérséklődése, amit nemcsak az előbbi abszolút számok, hanem az arányok is jeleznek.
Az országos népességcsökkenés 2021-es, 0,5 százalékos értékével szemben a falusi CSOK-os települések csak 0,2 százalékát vesztették el lakosaiknak.
Olyan települések is vannak, ahol a támogatás a lakosság növekedését is elérte, ezért ezek közül több 2023-tól már kikerült a kedvezményezett falvak köréből, helyüket más községek vették át, és az eredeti terveknél két évvel tovább, 2024 végéig lehet élni a lehetőséggel.
A jelenleg 2630 települést érintő támogatás számára 2021 kifejezetten sikeres volt, hiszenaz általános folyamatai is kedveztek Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint. A szakértő szerint
a magas városi lakásárak mellett a Covidra adott reakció miatt is sokan költöztek ki a városokból, minél levegősebb, zöldebb lakókörnyezetet keresve.
Az adatokból az is kiderül, hogy a falusi bevezetése óta hat vármegyében – Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pesten, Vasban és Veszprémben – az érintett települések együttes lélekszáma egyre nő. Zalában 2020-ban még csökkent a lakosságszám, ám 2021-ben már többen laktak a vármegyében található falusi CSOK-os településeken, 336 fővel.
A többi tizenkét vármegyében a lehetőség azonban csak a népességcsökkenés visszafogására volt elég, ám Baranyában, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Somogyban a legfrissebb adatok szerint megfeleződött a népességvesztés tempója.
A 2021-es évben az érintett települések közül Nagyhuta lakossága nőtt a legnagyobb mértékben (19 százalék), igaz, ez mindössze 14 beköltözőt jelent. E toplista első 10 helyén (legalább 13 százalékos bővüléssel) jellemzően apró települések állnak, öten Zalából (Ligetfalva, Zalaköveskút, Tilaj, Lendvajakabfa, Szijártóháza), valamint a somogyi Hosszúvíz, a veszprémi Kispirit, a baranyai Tófű és a vasi Nagytilaj. Abszolút értékben a legtöbb új lakosnak (223 fő) az egyébként is legnépesebb, 5342 lakosú hajdú-bihari Mikepércs örülhetett.
A támogatás elnevezése ellenére az érintett települések közül 89 városnak számít, ezek közül több turisztikai célpont is, de ezek népessége nem bővült számottevően. Az 5207 lakosú Fonyód lélekszáma mindössze kettővel nőtt 2021-ben, két másik balatoni település pedig szolidan fogyott is: Balatonkenese (2732, mínusz 15), Badacsonytomaj (2188, mínusz 1). A 3771 fős Tokaj lakossága nem változott, míg a 2213 fős Villány 24 főt vesztett népességéből.
Valkó Dávid szerint
nem lenne meglepő, ha 2021 maradna a csúcsév a falusi CSOK történetében, hiszen 2022-ben több, a falusi vásárlások ellen ható folyamat is megindult a lakáspiacon.
A kiköltözési hullám már az év elején megfordulni látszott, míg a rezsiaggodalom sem kedvezett a nagyobb, gyakran régebbi családi házak forgalmának. Kérdés persze a szakértő szerint, hogy a támogatás ezeket a trendeket mennyire tudja ellensúlyozni.
Az érintett településeken ugyanis korlátozott az ingatlanválaszték, kevés a jelen állapotában is jó minőségű és olcsón üzemeltethető ház, igaz, jelenleg a falusi CSOK az egyetlen támogatási forma, amely elősegíti a korszerűsítéssel járó munkálatokat, melyek különösen sokat növelhetnek egy-egy ingatlan értékén. Valkó szerint ezért a támogatásnak most abban is kitüntetett szerepe lehet, hogy a kedvezményezett településeken az eredeti tulajdonosaik korszerűsítsék a házak egy részét.
