A Törökország egy részét romba döntő hétfői kettős földrengés eddig több ezer halálos áldozatot követelt, és a régió legsúlyosabb természeti katasztrófái közé tartozik. A tragédia Erdogan elnököt is próbára teszi, akinek pár éven belül a sokadik válságot kell kezelnie, miközben az ellenzék egyre keményebben kritizálja, éppen a választások előtt – írta a Financial Times.
Fotó: Török elnöki hivatal / Handout
A Richter-skálán 7,8, majd 7,5-es erősségű földrengések által okozott károk egyelőre megbecsülhetetlenek. Eddig mintegy 15 ezer halálos áldozatot találtak, miközben rengetegen vannak, aki a romok alatt rekedtek, és napok óta várnak a hidegben arra, hogy valaki kimentse őket.
A katasztrófára reagálva több tucat nemzet, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Öböl menti országok, sőt még a háborúban álló Ukrajna és Oroszország is segélyszállítmányokat küldtek, valamint kutató- és mentőcsapatok is érkeztek. A török katasztrófavédelemnek 60 ezer embere a terepen van, a károsultaknak átmeneti szállást biztosítanak, miközben a túlélők után kutatnak a romok között.
A legsúlyosabban érintett területekre Recep Tayyip Erdogan török elnök is ellátogatott, és az itt tartott beszédeiben kivételesen elismerte a vezetése hiányosságait, ám külön figyelmet fordított arra, hogy a kritikusait is szidalmazza – az ellenzéket provokátoroknak nevezte, és megvádolta, hogy a katasztrófát saját kampánycéljaikra használják ki.
Míg a környező nemzetek és Törökország legnagyobb szövetségesei összefogtak, hogy segítséget nyújtsanak, addig belföldön a politikai csatározás dominál. A májusi választást a katasztrófa ellenére sem halasztják el, az ellenzéki pártok szövetségbe tömörültek, hogy legyőzzék a két évtizede hatalmon lévő Erdogant, és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártját (AKP).
Erdogan az elmúlt húsz év legnagyobb kihívása előtt áll:
a természeti katasztrófa árnyékában képes lesz-e megtartani a közvélemény támogatását, tud-e enyhíteni az elmúlt évek gazdasági problémáin, és kiállja-e az ellenzék csapásait, vagy a földrengés a török elnök hatalmát is romba fogja dönteni?
Fotó: Bakr Alkasem / AFP
Elnöksége kezdetén Erdogan a gazdasági jólét időszakát felügyelte, ám a 2013-as tömegtüntetések és a három évvel későbbi puccskísérlet óta egyre tekintélyelvűbb irányba hajlott. Korlátozta a szabadságjogokat, újságírókat zárt börtönbe, és megerősítette az állami intézmények feletti hatalmát.
Népszerűsége a koronavírus-járvány idején zuhant meg igazán, amikor az ország egy megélhetési válsággal nézett szembe – ezt a közgazdászok szerint a kormánya és a központi bank monetáris politikája idézte elő.
A Fekete-tenger másik partján dúló háború, az és a vágtázó infláció miatt óriási nyomás nehezedett a lakosságra, amely egyre kevésbé volt megelégedve a vezetéssel.
A földrengésre a kormány válasza gyors és meglehetősen erőteljes volt. A nemzetközi támogatás mellett az ország katasztrófavédelmi szakemberei is azonnal munkának láttak, és elindultak az elszigetelt területekre, hogy a helyi hatóságoknak segítsenek a mentésben. Az érintett régiókban három hónapos szükségállapotot hirdettek, a segélykonvojok megállás nélkül róják a köröket, és a kormány elindított egy 5,3 milliárd dolláros támogatási csomagot a rászorulók számára.
1999-ben egy hasonló erősségű földrengés rázta meg Törökországot, amely 17 ezer halálos áldozatot követelt – akkor a kormányzó koalíciót széles körben bírálták a nemzetközi segítség elutasítása, a kapkodó döntéseik és az átláthatatlan tájékoztatás miatt. Erdogan és kabinetje ennél sokkal jobban teljesített, és az elemzők szerint ez hozzájárulhat a választási sikerhez is.
A török elnök sikerének a kulcsa, hogy elfedje a korábbi hiányosságait és a természeti katasztrófát súlyosbító körülményeket, így elkerülje, hogy a tragédia miatt őt tegyék felelőssé.
Fotó: AFP
„Mindent megteszünk, hogy a földrengés károsultjainak segítsünk, de egy ilyen katasztrófára nem lehet felkészülni”
Bár a török elnök kijelentése a szomorú igazság, ám kétségtelen, hogy két évtized alatt az általa vezetett kormány nem tett meg mindent azért, hogy az ország kiállja a próbát. A térség a szeizmikus aktivitásáról ismert, a földrengések gyakoriak, ám az épületek döntő része nem földrengésbiztos.
Az országban csaknem hatezer épület dőlt össze a török katasztrófavédelmi ügynökség szerint, elsősorban a hibás kivitelezés miatt.
Egyes becslések szerint Törökországban az épületek több mint felét illegálisan, engedély és ellenőrzés nélkül húzták fel, ami lehetőséget adott az építők számára, hogy spóroljanak a tervezésen és az alapanyagokon. Megfelelő építési szabványok mellett a romba dőlt házak nagy része még mindig állna, a benne lakókat pedig nem kellene kihúzni a törmelék alól.
Emellett a mentésben dolgozók szerint túl kevés erőforrás áll a rendelkezésükre, az eszközeik elavultak vagy hibásak, a felszerelések hiányosak, és gyakran kénytelenek puszta kézzel menteni, miközben versenyt futnak az idővel és az időjárás viszontagságaival.
Az összedőlt épületek tömege és a mentőcsapatok lassú munkája emberi életekbe kerül, az ellenzéki koalíció pedig ezt ki fogja emelni a kampányaiban. A két évtizede regnáló elnök és kormánya felelősségre vonható a földrengés okozta károk, a perzselő infláció és az ország számos egyéb problémája miatt –
ráadásul amikor az élet nehéz, az emberek hajlamosak a változásra szavazni.
