Hétfői adatok szerint novemberben 1,1 százalékkal csökkent az éves mértéke Törökországban. Ezzel 84,4 százalékos éves árszínvonal-növekedést mértek. Októberhez viszonyítva novemberben 2,9 százalékos volt a török líra romlásának mértéke.
Fotó: Collab Media / Getty Images
A líra 17 hónapja nagymértékben gyengül, így az infláció éves csökkenése részben a bázishatásnak is betudható. Nureddin Nebati pénzügyminiszter – főként emiatt – további visszaesést vár a következő hónapokra a pénzromlás mértékében.
A központi bank friss jelentése szerint év végére 65 százalékos árszínvonal-emelkedés várható, ami az előirányzott tizenháromszorosa.
A kedvező trend azonban könnyen megfordulhat a jövő nyári parlamenti választások előtti kampányidőszakban. Szakértők például nagymértékű minimumbér-emelést valószínűsítenek januártól, amely újból löketet adhat a fogyasztói áraknak.
Nem számítunk arra, hogy az infláció a központi bank célja közelébe térne vissza a belátható jövőben
– nyilatkozta Marek Drimal, a Société Générale francia bank közgazdásza a Bloombergnek.
A meredek árdrágulás főleg Recep Tayyip Erdogan gazdaságpolitikájára és az orosz–urkán háborúra vezethető vissza. Az utóbbi a mezőgazdasági termékek árait befolyásolta negatívan. A török elnök a gyors gazdasági növekedésre és az olcsó hitelek nyújtására fekteti a politikai hangsúlyt, valamint azt a szokatlan nézetet vallja, hogy laza monetáris politikával lehet harcolni az infláció ellen. Erdogan nyomására a jegybank csökkente a kamatot. A november végi lépést Sahap Kavcioglu jegybankelnök a gazdasági lassulásra adott válasznak nevezte.
