Nő irányítja a jövő hónaptól az elektronikus kommunikáció lehallgatására és hírszerzési elemzésére szakosodott brit figyelőszolgálatot (GCHQ). James Cleverly brit külügyminiszter keddi bejelentése szerint Anne Keast-Butler májusban veszi át a GCHQ vezérigazgatói tisztségét a leköszönő Sir Jeremy Flemingtől.
Anne Keast-Butler a brit belső elhárítási és biztonsági szolgálat (Security Service, félhivatalos nevén MI5) vezérigazgató-helyettese. Ő lesz a GCHQ 17., egyben első női vezérigazgatója.
Cleverly a kinevezés bejelentéséhez fűzött méltatásában hangsúlyozta, hogy Anne Keast-Butlernek figyelemre méltó szakmai múltja van, a brit nemzetbiztonsági szolgálatok legbelső köreiben dolgozott a terroristák, kiberbűnözők és rosszakaratú külföldi hatalmak jelentette fenyegetések elhárításán, így ideális jelölt a GCHQ vezetői tisztségére. Elődje, Sir Jeremy Fleming hat évet töltött a szakszolgálat vezérigazgatói posztján, és januárban jelentette be távozási szándékát.
Fleming az utóbbi időszakban több nyilatkozatban is kifejtette azt a véleményét, hogy a brit nemzetbiztonságra hosszú távon elsősorban nem Oroszország, hanem Kína jelenti a legjelentősebb potenciális fenyegetést.
A GCHQ távozó vezetője nemrégiben úgy nyilatkozott: a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti.
A GCHQ-t (Government Communications Headquarters, Kormányzati Kommunikációs Központ), illetve közvetlen elődjét több mint egy évszázada, az első világháború után hozta létre a brit kormány elsősorban külföldi katonai üzenőrendszerek titkosított kódjainak megfejtésére. A második világháború alatt ez a szervezet törte fel a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.
Az Enigma-kódot megfejtő csoport élén Alan Turing állt, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor. Turing titkosszolgálati kódfejtő tevékenysége egybehangzó szakértői vélemények szerint akár évekkel is lerövidíthette a második világháborút, és valószínűleg százezrek életét mentette meg.
