A német belföldi hírszerzés vezetője, Thomas Haldenwang hétfőn arra figyelmeztetett, hogy növekedhet a szélsőségesen kormányellenes politikai cselekmények száma Németországban, amit Oroszország és a hozzá hasonló autoriter államok szítanak, amelyek célja megosztani a társadalmat és megdönteni a kormányt.
A német titkosszolgálati szervek az elmúlt években számos ilyen tervet meghiúsítottak, amelyeket a birodalmi állampolgárok mozgalma (Reichsbürgerbewegung) nevű alkotmányellenes és revizionista szervezethez kötődő kisebb csoportok dolgoztak ki.
Ezek létfontosságú német infrastruktúra-hálózatok, kormányzati tisztségviselők és a német szövetségi parlament elleni támadásokat terveztek.
Jóllehet, egyelőre nem világos, ezek mennyire voltak kidolgozott tervek, a hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a fenti csoportok tagjai korábban fegyvereket szereztek be, és tagjaik között akadtak bírák és rendőrtisztek is, akik általában nem kerülnek a szolgálatok látókörébe.
Mesterséges intelligencia segítené az álhírek kiszűrésétA koronavírus-járvány, a klímaválság, valamint az orosz–ukrán háború egyaránt kedvezett az álhírek terjedésének, és gyakori témái is a valótlan tartalmaknak. Németországban Instagram- és Telegram-bejegyzésekből gyűjtöttek adatokat a mesterséges intelligencia számára, hogy stilisztikai eszközök alapján felismerje az álhíreket. |
Thomas Haldenwang, a német belföldi hírszerzés, vagyis az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) igazgatója hangsúlyozta:
az egyik legaggasztóbb fejlemény a korábban elkülönülten működő csoportok keveredése, valamint az erőszakra való nyitottságuk fokozódása.
Példaként említette a szélsőjobboldali radikális szervezeteket és az összeesküvés-elméletekben hívő QAnon nevű csoportot.
Ezeket a szervezeteket a német állammal és demokráciával szembeni gyűlölet és elutasítás, valamint a megsemmisítésükre való törekvés kapcsolja össze
– jelentette ki Haldenwang az AP amerikai hírügynökségnek adott berlini interjújában.
A BfV igazgatója szerint ezek a szélsőséges kormányellenes csoportok tudatosan használnak olyan félelemkeltő és megosztó kérdéseket és témákat, amelyek alkalmasak új tagok toborzására. Példaként említette a migrációt, melynek kapcsán már eddig is sikerrel alkalmazták a „társadalom lecserélésével” való fenyegetést, illetve a koronavírus-járvány megfékezését célzó német kormányzati intézkedéseket és a klímaváltozás elleni harcot.
A legutóbbi német kormányzati tervek, amelyek arra biztatták a német állampolgárokat, hogy régi dízelolaj- és földgáztüzelésű kazánjaikat cseréljék le hatékonyabb és jóval környezetbarátabb berendezésekre, komoly ellenállást váltottak ki nemcsak a német ellenzéki pártok részéről. Több olyan szélsőséges csoport is tiltakozott, amelyek a háztartások azon félelmére apelláltak, hogy emiatt a tulajdonosoknak magasabb rezsiköltséget kell majd fizetniük, annak ellenére, hogy a szakértők szerint a hagyományos tüzelésű kazánok üzemeltetése hosszabb távon többe kerül.
Haldenwang szerint „félelmetes hasonlóságok” fedezhetők fel a mostani és az 1920-as és 1930-as évekbeli, Németországban tapasztalható társadalmi és politikai jelenségek között, amelyek aggodalomra adnak okot.
