Az ukránok kétharmada csak az 1991-es határokon alapuló békét kötne
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna lakosságának kétharmada, pontosan 66,8 százaléka nem fogadná el az Oroszországgal megkötendő békét, ha az a 2022. február 24-i invázió előtti állapot, és nem pedig az 1991-es határhelyzethez való visszatérésen alapulna – derül ki a Dzerkalo Tizsnyja ukrán média által a kijevi Razumkov Központnál megrendelt közvélemény-kutatásból. Az alapkérdést annak lehetőségéről, hogy Ukrajna és Oroszország megbékélhet-e, a Razumkov Központ emberei többféle módon tették fel. Arra a változatra, hogy „Lehetséges-e Ukrajna és Oroszország megbékélése?” – a többség (68,5 százalék) nemmel válaszolt. Ezen csoporton belül 36,3 százalék semmiféle békekötést (vagy megbékélést – primirenyije) nem tart lehetségesnek. További 32,2 százalék véleménye valamivel megengedőbb: „a megbékélés a jelenlegi generáció életében nem lehetséges”.
Ilyen válaszokra számítani lehetett, véli Lidija Szmola professzor, a politikatudományok doktora az idézett lapban. „Ha a megvadult szomszéd baltával szalad utánad és közben körös-körül mindent letarol, akkor aligha jut az eszedbe a megbékélés gondolata. Inkább erős vágyat érzel, hogy egy jó nagy rönkkel kupán vágd” – teszi hozzá, kiemelve, hogy kiváltképpen a fiatalok elutasítók. Eszerint a jövő sem ígér sok jót. Az újabb generációk nem akarnak kibékülni és nem fogadják el Oroszország és Ukrajna kapcsolatainak bármilyen, akár minimális helyreállítását. (Hogy milyen irányba mennének, azt a felmérés szervezői nem firtatták.)
A közvélemény-kutatás elemzői szerint a megkérdezettek, első sorban a fiatalabb generációk képviselői élesen elutasítják a „szláv összetartozás” mítoszát és semmiféle olyan dolgot nem fogadnak el, aminek bármilyen köze van Oroszországhoz, vagy az orosz élethez, kultúrához. „Sohasem voltunk testvérek” – idézi a véleményeket Lidija Szmola a zn.ua-n. A felmérést 2020 ukrán polgár (akik 18 évnél idősebbek) megkérdezésével végezték idén április 28. és május 3. között. A felmérés eredménye azt bizonyítja, hogy az ukránok szilárdan hisznek benne, hogy legyőzik az oroszországiakat. Azaz, lehet, hogy a kék szemű naivak, az álmodozók végre felébredtek? – kérdi a professzorasszony.
A megkérdezettek mindössze 23,1 százaléka lenne kész az Oroszországgal való közvetlen béketárgyalásokra, 13 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni az adott kérdésre.
Ami a teljes elutasítást illeti a 18–29 évesek körében ez a legnagyobb, 40,3 százalékos. Ahogy idősödnek, úgy csökken ez az arány, a 40–49 éveseknél 38,3, a hatvanéveseknél és az idősebbeknél ezek aránya 32,1 százalék.
Lidija Szmola tovább finomítja az elemzést, kitérve arra a roppant kényes kérdésre, hogy elmarasztalható egy egész nép, egy egész civilizáció egy vezető, vagy szűk vezetői csoport hatalmas tévedéseiért, háborús bűnökkel való meggyanúsításáért? A professzorasszony rámutat, az ukránok alig több mint egytizede (11,9 százaléka) nem okolja az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt az egész oroszországi népet, hanem csak a hatalmon lévőket. Ezért szerintük „miután elítélték az oroszországi háborús bűnösöket és Moszkva kifizette a károkozást, lehetséges a megbékélés”. Még kisebb azon válaszadók aránya (4,1 százalék), akik szerint békét tudnak kötni az oroszországiakkal „rögtön a háborús cselekmények befejezése” után.
Emlékeztet rá a cikkíró, hogy az ukránok rossz véleménye az oroszországiakról fokozatosan terjedt el. A Razumkov Központ felmérése szerint 2014 áprilisában (már a Krím-félsziget bekebelezése után) a megkérdezett ukránok 45 százaléka pozitívan viszonyult az oroszországiakhoz. A „pozitív” jelző 2017 júniusára „semlegesre” hűlt. Ismereteink szerint a háború kirobbanása (2022. február 24) óta ez az első közvélemény-kutatás ebben a kényes témában. Mint Lidija Szmola is utal rá cikkében, ösztönzően hathatott a szervezőkre a moszkvai Levada Központ, amely rendszeresen vizsgálja Oroszország lakosságának véleményét – az ukrajnai háború ügyében is. A Levada Központot a moszkvai vezetés „inoagentnek”, külföldi ügynöknek minősítette, amelyet külföldről pénzzel támogatnak. Levadáék ezt elismerik, valamennyi felmérésük elején ott a megjegyzés: „A jelen anyagot (információt) a külföldi ügynök „Levada-Központ” dolgozta fel és terjesztette”.
| Megjegyzés: a Razumkov Központ 2023. április–májusi közvélemény-kutatásából csak egyes részleteket ismertettek a lapban, amely május 26-i számában közölt egy másik, ugyancsak nem teljes verziót is. Ugyanis a számozás szerint legalább hat infografika készült a cikkhez. Ebből a 1., 1./a, az 5. és a 6. számút tették közzé. Fenti összeállításunk a két rész-cikk alapján készült. |
