Az osztrák minisztériuma berendeli a magyar nagykövetet az általa embercsempészeknek nevezett emberek magyar hatóságok általi szabadon bocsátásával kapcsolatos vita miatt.
Szerintünk ez egy teljesen rossz jelzés
– mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn az újságíróknak a brüsszeli EU-találkozó előtt. A Reuters hírügynökség szerint a politikus hozzátette, teljes tisztázást követel Magyarországtól a kérdésben.
Az ügy hátterében egy olyan magyar kormányrendelet áll, amellyel
majdnem ezer külföldi embercsempészt engednek szabadon, és úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezik őket. Ezeknek az embereknek három napon belül el kell hagyniuk hazánkat
– írja a Magyar Nemzet.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter korábban arra utasította a tárca illetékesét, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a magyar társszervekkel, és készítse elő a szükséges ellenintézkedéseket. Az osztrák fél úgy látja, hogy a magyar eljárás a szervezett bűnözés érintett tagjainak kedvez.
A kormány szerint több milliárd forintot takarít meg Magyarország azzal a jogtörténeti intézkedéssel, miszerint hétszáz jogerősen elítélt külföldi embercsempész hagyhatja el a hazai börtönöket. Úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerülnek, és 72 órán belül elhagyják az országot.
A kormány rendelete az embercsempészés vagy annak előkészülete miatt jogerősen elítélt, az országból kiutasított fogvatartottak esetén teremti meg a reintegrációs őrizetbe helyezés lehetőségét, ami nem azonos a jogerős ítélet semmisségével. A speciális reintegrációs őrizetnek feltétele még, hogy az elítélttel szemben más bűncselekmény miatt Magyarországon ne legyen folyamatban büntetőeljárás és ne várjon rá további szabadságvesztés.
Az elmúlt években a büntetés-végrehajtási szervezet azzal szembesült, hogy az embercsempészéssel összefüggő bűncselekmények elkövetőinek a száma folyamatosan emelkedik a börtönökben.
A fogvatartott embercsempészek zöme külföldi. Jelenleg mintegy 13 százalékuk, 73 ország csaknem 2600 állampolgára tartozik ebbe a körbe. Az intézkedés mintegy hétszáz fogvatartottat, többségében a hazánkkal szomszédos országok állampolgárait érinti.
