Az álhírek elleni küzdelem részeként meg kell jelölni a mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott, dezinformáció terjesztésére alkalmas tartalmakat – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja hétfőn.
Vera Jourová brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta,
a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket működtető cégek feladatának kell lennie, hogy felcímkézzék a generált tartalmakat a felhasználók tájékoztatása érdekében.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek a mesterséges intelligenciát integrálják szolgáltatásaikba, biztosítékokat kell beépíteniük rendszereikbe, hogy a szolgáltatásokat ne használhassák fel dezinformáció terjesztésére – mondta.
„A mesterséges intelligencia által létrehozott, álhírek terjesztésére alkalmas szolgáltatásokat működtető cégeknek olyan technológiát kell bevezetniük, amely felismeri az ilyen tartalmat, és megjelöli őket a felhasználók tájékoztatására”– fogalmazott. Jourová szerint azoknak a vállalatoknak, köztük a Google, a Microsoft és a Meta, melyek csatlakoztak az EU félretájékoztatás leküzdésére létrehozott magatartási kódexéhez, júliusban jelentést kell tenniük a mesterséges intelligencia által lehetségesen terjesztett dezinformáció kezelésére bevezetett biztosítékokról.
Emlékeztetett, a Twitter múlt héten mondta fel a vonatkozó uniós kódex szerinti együttműködését, és arra figyelmeztette az amerikai közöségi oldalt, hogy a közeljövőben szabályozási ellenőrzésre számíthat. „A kódex elhagyásával a Twitter nagy figyelmet keltett, és a konfrontációt választotta. Úgy gondoljuk, hogy ez hiba a Twitter részéről. A Twitter a nehezebb utat választotta”– fogalmazott az uniós biztos, majd hozzátette: határozottan és sürgősen ellenőrizni fogják, hogy az amerikai cég tevékenység megfelel-e az új digitális szolgáltatásokról szóló, augusztus 25-én hatályba lépő uniós szabályozásoknak.
Korábban megírtuk, hogy korábban még a kivonulás lehetőségéről beszélt, az OpenAI vezérigazgatója kijelentette, hogy nincs a terveik között elhagyni Európát . Az szigorú szabályozás alá akarja vonni az olyan mesterséges intelligenciákat, mint a ChatGPT, a chatbotot gyártó cégnél ezért merült fel a távozás. A szabályozás értelmében tilos lenne az emberek biztonságát veszélyeztető, például a tudatalattit befolyásoló vagy szándékosan manipulatív technikákat alkalmazó rendszerek alkalmazása, vagy olyanoké, amelyek társadalmi, viselkedési, gazdasági helyzet és személyes jellemzők alapján osztályoznak.
