A fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében eddig exportált összes gabona és élelmiszer mennyisége elérte a 31 902 478 tonnát, ám májusban szállították a legkevesebb élelmiszert – jelentette az ENSZ koordinátori hivatala csütörtökön. 

Inspection of 1st grain ship out of Ukraine starts in Istanbul
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Ez a mennyiség magában foglalja az Afganisztánban, Etiópiában, Kenyában, Szomáliában, Szudánban és Jemenben folytatott humanitárius műveletek támogatására a Világélelmezési Program (WFP) által bérelt hajókon szállított 625 169 tonna gabonát is.

Tavaly Ukrajna szállította a WFP globális búzaszembeszerzésének több mint felét, akárcsak 2021-ben. 

A kezdeményezés keretében májusban exportált élelmiszer mennyisége a kezdeményezés kezdete óta a legalacsonyabb volt, és jóval elmaradt a kereslettől, valamint Ukrajna exportkapacitásától is – tette hozzá a hivatal.

További gond az ENSZ szerint, hogy bár a kezdeményezés a műtrágya, többek között az ammónia exportjára is kiterjed, eddig mégsem került sor ilyen kivitelre.

Az ammóniaexport ugyanis csak akkor kezdődhet meg, ha az Orosz Föderációból az ukrajnai Juzsnyij-Pivdennij kikötőbe vezető – a konfliktus miatt leállított – ammóniavezeték újraindul. 

Június 5-én azonban a csővezeték károsodását jelentették be.

A kezdeményezés közös koordinációs központja (JCC) a program során 1940 hajóúton segítette elő a biztonságos be- és kihajózást a Fekete-tengeren kijelölt humanitárius tengeri folyosón. Négy esetben fordult elő, hogy a hajók biztonsági aggályokat jelentettek, amelyeket a JCC felülvizsgált.

A hajókat szorosan figyelemmel kísérik, és amikor a hatótávolságon belül vannak, kapcsolatban állnak a török és az ukrán tengeri rádiószolgálatokkal is – emeli ki a koordinációs központ. A JCC minden hajótól megköveteli, hogy a folyosón való áthaladáskor kétóránként jelentést tegyen a helyzetéről, amelyet általában műholdas e-mailben küldhet meg.

Körülbelül 70 olyan esetet jegyeztek fel, amikor a hajók – gyakran viszonylag kis távolságokra – eltértek a folyosó koordinátáitól.

A távoli nyomon követés az automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) segítségével is lehetséges, amely szárazföldi és műholdas adóvevő készülékek segítségével, valós időben továbbítja a hajók helyzetét. Az AIS vétele a fekete-tengeri műveleti területen gyakran megbízhatatlan. 

Az AIS-jelek több mint 400 út során szakadtak meg ideiglenesen – mutat rá a közlemény.

A JCC minden ilyen esetben felvette a kapcsolatot a hajóskapitányokkal, és korrekciós útmutatást adott.

Júniusban eddig nyolc olyan nap volt, amikor a felek nem tudtak megállapodni az új hajók regisztrálásáról a kezdeményezésben. Tekintettel az ellenőrzések lassú ütemére, sok ukrán kikötőbe befutni szándékozó hajó hosszú várakozási időről panaszkodott.

Június 1–4. között a JCC egyáltalán nem végzett ellenőrzéseket, mivel a felek nem állapodtak meg az ellenőrizendő hajókról.

A befejezett ellenőrzések átlagos időtartama a márciusi 2 óra 32 percről (174 ellenőrzés) májusban 3 óra 27 percre (97 ellenőrzés) nőtt. 

A hosszabb vizsgálatok egyre gyakoribbak: januárban csak minden tizedik vizsgálat tartott három óránál tovább. Májusban több mint a fele húzódott el ennyi ideig.

Az ENSZ Koordinátori Hivatala felszólít minden felet, hogy törekedjen a kezdeményezés rendelkezéseinek teljes körű végrehajtására. 

A hivatal továbbá felszólítja a feleket, hogy a globális élelmezésbiztonság iránti elkötelezettségükkel összhangban dolgozzanak a kiszámítható, stabil műveletek megvalósításán.