A legelső csapásnak még nem lesznek közvetlen halálos áldozatai. A nagyhatalmak hidrogénbombákat lőnek fel a kozmoszba, amelyeket a Földtől mintegy 500 kilométer magasságban fel is robbantanak. A következmény: gigászi erejű elektromágnesesimpulzus-sorozat, áramcsapás (EMP).
Csaknem minden nem védett áramkör, elektronikai eszköz működésképtelenné válik. Leáll az autók nagy része, nem lesz internet, mobiltelefon-kapcsolat, sötétség borul a városokra. Kitör a pánik.
Trevor Valle paleontológus (tudós, aki letűnt korok életformáit, a megkövesedett maradványokat tanulmányozza) a History TV filmjében arról beszélt, hogy egyes autók még működőképesek maradhatnak, de a lefulladó kocsik miatt megbénul a forgalom a városokban. Az emberek dudálnak, senki sem ért semmit.
A második csapás a két fővárost, Moszkvát és Washingtont éri. Pillanatokon belül többtucatnyi nagy erejű termonukleáris robbanófej lép működésbe. A Kreml, a Fehér Ház, a Moszkva-parti oroszországi védelmi minisztérium, a Pentagon felett izzó tűzgömbök emelkednek, terjeszkednek. Hans Kristensen a Nukleáris Információs Projekt igazgatója szerint
mindkét félnek nagyjából 1800 azonnal bevethető nukleáris fegyvere van.
Ebből körülbelül 600-600 indul el a másik irányába. Az első tizenöt percben a közösségi oldalak megtelnek a rakétasilók mellett lakók által posztolt fotókkal a rakéták indulásáról. Aztán 15-30 percen belül, a rakéták célpontjai távolságának függvényében a világ másik felén becsapódnak az első nukleáris robbanófejek. Az elsődleges célpontok az ellenség politikai, katonai, gazdasági központjai, erőművek, felsőbb parancsnoki állások, stratégiai nagyvállalatok. A Fehér Ház és a Pentagon olyan oroszországi robbanófejeket „kap” amelyek a földfelszínen robbannak, hogy az emberekkel együtt elpusztítsák a föld alatti bunkereket – kommentálja Andy Howell, a Las Cumbres obszervatórium fizikusa.
Ezekhez a roppant fegyverekhez képest a hirosimai bomba csak játékszer volt, pusztítóerejük „mindössze” 3 százalékával… A Fehér Házat érő, 500 kilotonnás robbanás csaknem két kilométeres átmérőjű tűzgömböt hoz létre, amelynek mintegy tízmillió Celsius-fokos tüzében minden anyag, élőlény a pillanat töredéke alatt megsemmisül.
Azaz ez az egy bomba elpusztítja a Capitoliumot, a belvárost, a minisztériumok többségét is. A Washington Emlékmű 152 méteres obeliszkjét, a gránitot és márványt a hő és a hatalmas nyomás elporlasztja.
A Pentagonba a több mint tucatnyi közül egy másik orosz robbanófej csapódik.
Ezzel egy időben 80 amerikai, brit és francia nukleáris bomba találja el Moszkva épületeit. Az orosz főváros gyakorlatilag megsemmisül. Öt perccel az első rakéták becsapódása után jön a második hullám, ami az oroszországi és amerikai (nagy-britanniai, franciaországi) nukleárisfegyver-tárolókat, bázisokat találja el. Brüsszel, a NATO-központ, a Berlaymont-palota, az EU-központ helyén sugárzó nukleáris hamu marad. London, Berlin sem létezik már. Az északi féltekét, Kína, Japán, Korea nagyvárosait is megsemmisítik az atomcsapások.
A társadalom is elpusztul
Az életben maradottak, a súlyos sebesültek, sugárbetegek céltalanul bolyonganak, vagy fekszenek a földön, sorsuk beteljesedésére várva. A még működő kórházakban nincs áram, nincs fűtés, a gyógyszerek elfogynak.
Beköszönt az egy emberöltőig tartó atomtél, amely az eddig nagyjából érintetlen, de nukleáris felhőkkel borított déli féltekét sem kíméli. A mínuszok, a fényhiány, a sugárzás a maradék emberiséget tizedelik. A mezőgazdasági termelés a hideg és a napfénydeficit miatt leáll.
Elfogynak az élelmiszer-tartalékok. Jó néhány gazdag évekre elegendő élelmiszert, vizet, energiahordozót halmozott fel föld alatti bunkerlakásában, ahol a barátok és/vagy az éppen odatévedtek is helyet kapnak – jó esetben. A szekrényben azonban ott sorakoznak a töltött katonai automata karabélyok, ha meg kell védeni a menedéket a bolyongóktól, a fosztogató bandáktól. De az előttük álló évek során a lakók bármelyike bekattanhat a bezártságtól… És ott vannak a puskák. Több mint húsz évvel az atomháború befejezése után az atomtél enyhülni látszik, kisüt a nap, a Föld felmelegszik. Ha lesznek, az életben maradottak újrakezdhetnek – mindent.
Atomarzenálok
Az amerikaiaknak a szárazföldön csak rakétasilóik vannak, az oroszoknak ezenkívül mobil, különleges járműveken mozgatott, indítható atomrakétáik sorakoznak hadrendben. Már nem érvényesek a korábbi korlátozások, a két nukleáris szuperhatalom – másokkal (Kínával, Észak-Koreával) együtt 2023-ra visszatért a „fürtös rakétákhoz”, amikor egy ballisztikus rakéta 6-10 önállóan célra vezérelhető robbanófejet szállít.
Oroszország – és a világ – talán legnagyobb rakétája, az SS-18-as Sátán (R-36M2) tíz, egyenként 750 kilotonnás robbanófejet hordoz. Olyan magas, mint egy nyolcemeletes épület, átmérője több mint három méter, súlya több mint 200 tonna.
De van olyan Sátán-változat is, amelynek egyetlen, a hirosimai bombánál ezerszer nagyobb erejű, 20 megatonnás robbanófeje egy Magyarország nagyságú területet változtathat egy pillanat alatt sugárzó pusztasággá.
Szájkarate
Moszkva fenyegetőembere az atomfegyverek bevetésében Dmitrij Medvegyev korábbi elnök, miniszterelnök. Több ízben is korlátozott atomcsapással fenyegette meg Ukrajnát – közvetve a Nyugatot. Pedig tudhatná, az atomfegyver bevetésének „forgatókönyve” kiszámíthatatlan. Nincs olyan, amire az oroszországi fővárosban célozgatnak, hogy az USA, a lenyelne egy korlátozott, taktikai (kisebb hatóerejű atomfegyverekkel végrehajtott) Ukrajna elleni atomcsapást. Mint a fentebbi anyag is jelzi, a reagálás kiszámíthatatlan, a következmények akár az emberi civilizáció pusztulásához is vezethetnek.
Oroszországnak tudnia kell, hogy egy atomháború megnyerhetetlen, és sohasem kerülhet rá sor
– figyelmeztetett 2023 júniusában Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Vlagyimir Putyin elnök óvatosabb, mint „nukleáris verőembere”, Medvegyev. Ám ő is rájátszik a helyzetre atomfegyver-bevető célzásaival. Ezek erőteljesebbek, amikor Oroszország szempontjából romlik a katonai helyzet. Ugyanakkor idén nyáron, amikor befejeződött az orosz taktikai atomfegyverek belorussziai telepítése, és Lukasenka államelnök a bevetésükkel való fenyegetőzésbe kezdett, Putyin beszólt neki: a Belorussziában lévő atomfegyverek Oroszország kizárólagos ellenőrzése alatt maradnak.
Az Egyesült Államok, a másik nukleáris szuperhatalom tavaly módosította az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos alapelveit (2022 NPR – Nuclear Posture Review). Ebben megerősíti: az atomfegyverek alapvető szerepe: elrettenteni egy esetleges atomfegyver-támadást az USA vagy szövetségesei és partnerei ellen.
Mindazonáltal sem Moszkva, sem Washington nem vállal kötelezettséget arra, hogy lemond az atomfegyver elsőként való bevetéséről. Azaz
a Damoklész-atomkard továbbra is ott függ az emberiség feje felett.
