A németek szembemennek a trenddel
Európa jelentős részén elnéptelenedik a vidék, a falvakban csak a nyugdíjasok maradnak, mert nincs munkahely, szupermarket, orvos, az alapvető igényeket is nehéz kielégíteni, az emberek ezért a városokba költöznek.
Fotó: Shutterstock
Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2020 között Európa 406 nagyrészt falvakból álló régiója közül 355-ben csökkent a népesség, legélesebben a fiatalok és a munkaképes korúak száma zuhant. Ugyanakkor évente 1,8 százalékkal nőtt a falvakban élő 65 év felettiek száma.
Németországban hasonló volt a helyzet, három évtizeden keresztül egyirányú volt a népessé áramlása: vidékről a városokba. Az 1990-es országegyesítés után különösen igaz volt ez a keleti tagállamokra, ahol egyes régiók gyakorlatilag elnéptelenedtek. A városok – például Lipcse, München és Berlin – lakosainak a száma viszont 2020-ra között több mint húsz százalékkal nőtt.
A trend azonban megfordulni látszik. A német statisztikai adatok szerint ugyan a diákok, a fiatal szakmunkások és a külföldiek változatlanul a városokat részesítik előnyben, 2017 óta egyre több gyerekes 30 és 49 év közötti, valamint a húszas évei második felében járó diplomás választja a vidéket lakóhelyül. Ennek következtében 2021-re a német vidéki közösségek kétharmada lett népesebb.
Fotó: Shutterstock
A demográfiai kutatásokat végző Berlini Népesedési és Fejlődési Intézet (Berlin-Institut für Bevölkerung und Entwicklung), valamint a Wüstenrot Alapítvány elemezte változó migrációs mintákat és annak következményeit. A kutatás keretében egy hetet töltöttek hat vidéki közösségben az ország különböző részein, és beszéltek az újonnan oda költözőkkel a döntésük okairól.
Kiderült, hogy
a legtöbben azért választják a vidéki életet, mert olcsóbb, közelebb vannak a természethez és tisztább a levegő.
A döntést bizonyos mértékben megkönnyítette a koronavírus-járvány, pontosabban annak egy kényelmes következménye: az otthoni munkavégzés. „Megszűnt az a korábbi abszolút szükségszerűség, hogy az ember ott éljen, ahol dolgozik. A pandémia erősítette ezt a trendet” – foglalta össze a Deutsche Wellének Frederick Sixtus, a berlini intézet szociálpszichológusa.
Az újonnan érkezők számára a legfontosabb a működő infrastruktúra, mindenekelőtt a gyors internet.
Persze kell, hogy legyen iskola, óvoda is. De lehet valami a leggyönyörűbb és legolcsóbb ingatlan a világon, a gyors internet hiánya akkor is kizáró ok lenne
– idézte a tanulmány az egyik megkérdezettet.
Fotó: Shutterstock
Az újfajta életstílust persze meg kell szokniuk a vidékre költözőknek.
Az elején nem volt egyszerű, itt mindenki gondoskodik mindenkiről. A nagyvárosban ilyen nincs. Ott az ember anonimabb
– hangsúlyozta az egyik új lakos.
Mindenki köszön mindenkinek az utcán. Ez kedves, de hozzá kellett szokni
– mondta egyik másik.
Kulcsszerepet játszanak a helyi polgármesterek, akiknek hosszú távon kell gondolkodniuk. A demográfiai változások ugyanis még azokon a helyeken is problémát jelentenek, ahová több ember költözik be, mint ahányan távoznak, mert a halálozások száma itt is meghaladja a születésekét.
A minden korosztály igényeit figyelembe vevő infrastruktúra elengedhetetlen, állapította meg a tanulmány.
Új lakótelepeket nem csak a városok peremén kellene építeni,
ahol az újonnan érkezők nagyrészt maguk között maradnak. A lakótelepek építése – ami vidéken korántsem jellemző – alternatív lakhatási megoldást jelenthetne az idősek számára vidéken is, az újonnan megüresedett családi házakba pedig így fiatal, gyerekes párok költözhetnének.
