Euró bevezetése Magyarországon: ez vár a hitelekre, befektetésekre és a készpénzre, ha megszűnik a forint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA leendő Magyar-kormány egyik fő kampányígérete az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtése, így a hazai közbeszédben is egyre többet foglalkoznak az ezzel járó lehetőségekkel. A Tisza elnöke, leendő miniszterelnök 2030-ra már magyar eurót szeretne látni, azt azonban már nem tette hozzá, hogy nagyon súlyos és fájdalmas megszorítások nélkül nem lesz Magyarországon uniós deviza. Nem véletlen, hogy a mintának tekintett Lengyelország sem sieti el az euróövezethez való csatlakozást.
Ha Magyarék ragaszkodnak az euróhoz, és nem csak a kampányban ígérgették a közös fizetőeszközt, a hazai deviza kivonása számos technikai következménnyel jár majd az Accorde Alapkezelő összesítése szerint.
Mi lesz a hitelekkel?
Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint minden a szabályozói keretrendszeren múlik, de érdemes néhány régiós példából kiindulni. Bulgáriában és Horvátországban az euró bevezetésekor kizárólag a hitelek devizanemét változtatták meg: a megállapított leva-, illetve kunaárfolyamon euróra váltották őket. A kamatok és a futamidő nem változott, kivéve a változó kamatozású hiteleket. Ezeknél új referenciaértéket kellett meghatározni, például az Euribort vagy – Horvátország esetében – a jegybank által meghatározott NRR-rátát. A szabályozás jellemzően azt is kimondta, hogy az adós nem járhat rosszabbul az átállással.
A hitelkamatok az eurózónán belül is jókora szórást mutatnak, hiszen a közös deviza mellett számos egyéb tényező is befolyásolja őket, például a hitelfelvételi szokások vagy a bankszektor sajátosságai. Pontos becslést ezért nehéz adni, de
a jelenlegi, nagyjából négyszázalékos Euribor feletti felár 1-1,5 százalékra szűkülhet az euró bevezetése után, ami mai környezetben körülbelül 3,5-4 százalékos kamatszintet jelentene.
Mi lesz az értékpapírokkal?
A legegyszerűbb a részvények esete. A csökkenő kockázati felárat és a változó hozamkörnyezet árazási hatását figyelmen kívül hagyva, pusztán a technikai részleteknél maradva az árfolyamokat a meghatározott átváltási árfolyamon forintról euróra konvertálják.
A befektetési alapoknál is alapvetően átváltás történik, ugyanakkor egyes esetekben egyszerűbbé válhat a struktúra. Azoknál az alapoknál, ahol forintos és eurós sorozatok is léteznek, az átállás után egyetlen sorozat maradhat.
A kötvényeknél hasonló a helyzet, a papírok a meghatározott árfolyamon euróssá válnak, miközben sem a futamidő, sem a kupon nem változik. Egy euró bevezetése előtti, például 367 millió forintos névértékű, 5 éves lejáratú, 6 százalékos kamatozású kötvény így egymillió euró névértékű, azonos futamidejű és kamatozású papírrá alakul (367 forintos euróárfolyam mellett) – magyarázza az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.
A kötvények esetében azonban nemcsak a technikai átváltás fontos. Az euró bevezetéséhez vivő út a költségvetés és a gazdaság „rendbetételével” jár, ami önmagában is az eurózónás hozamkörnyezethez való közeledést eredményezi. Ez azt jelenti, hogy
a jelenlegi, nagyjából hatszázalékos magyar hozamgörbe fokozatosan közelíthet a három százalék körüli eurózónás szinthez, ami a kötvényárak emelkedését hozhatja.
A korábbi csatlakozók példája alapján ez a folyamat jórészt már az ERM II.-höz való csatlakozás előtt megindulhat, hiszen ekkor zajlanak a legfontosabb gazdasági reformok.
Mi lesz a készpénzzel?
Ez talán a legkézenfekvőbb kérdés, hiszen hasonló folyamatot már láttunk a korábbi forintérmék és bankjegyek kivezetésekor is. Az átállás során egy ideig párhuzamosan lehet majd forinttal és euróval fizetni, a meghatározott átváltási árfolyam alapján. Ilyenkor az árakat általában mindkét devizában feltüntetik.
Ebben az időszakban az euró fokozatosan átveszi a forint szerepét, például a készpénzfelvétel már euróban történik, és egyre több kifizetés is ebben a devizában zajlik. Ezt követően a forint megszűnik törvényes fizetőeszköz lenni, ugyanakkor egy meghatározott ideig még átváltható marad, várhatóan a jegybanknál vagy az általa kijelölt partnereknél, például bankfiókokban vagy postákon.
A párhuzamos időszak hossza országonként eltér. Horvátországban például három év állt rendelkezésre a váltásra, míg Bulgáriában egy rövidebb átmeneti időszakkal számolnak, bár a jegybanki átváltás határidejét egyelőre nem rögzítették. Természetesen az euró bevezetése számos további technikai és adminisztratív kérdést vet fel, de ezekre szerencsére még van idő felkészülni – hangsúlyozza Péntek Gábor.
Ezeket a feltéteket kell teljesíteni az euró bevezetéséhez
A hamarosan megalakuló kormány leendő pénzügyminisztere, Kármán András nemrégiben kijelentette, hogy a tervek szerint 2030-ra teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat az euróbevezetés érdekében.
- Árstabilitási feltétel : az Eurostat módszertana szerint számított (HICP) infláció az egyéves, vizsgált időszakban maximum 150 bázisponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam inflációjának átlagát, és ezt fenntartható módon kell elérni, nem egyszeri intézkedéssel, beavatkozással.
- Az államháztartás fenntarthatóságának feltételei , amelyeket az 1997-ben elfogadott Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzítettek: a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és nem lehet folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás. A GDP-arányos államadósság vagy nem haladhatja meg a 60 százalékos szintet, vagy ha felette van, folyamatos csökkenést kell produkálni.
- Árfolyam-stabilitási feltétel : az euró bevezetését megelőzően legalább két évet el kell tölteni az ERM-II.-es árfolyamrendszerben. Egy meghatározott referencia-árfolyamtól az árfolyammaximum 15-15 százalékkal térhet el, de a gyakorlatban ennél jóval szűkebb árfolyammozgást vár el az Európai Unió. Az árfolyam-stabilitást komolyabb jegybanki beavatkozás nélkül kell elérni.
- Kamatfeltétel: a hosszú távú, állam által felvehető hitelek kamatlába az egyéves, vizsgált időszakban maximum 200 bázisponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam átlagos kamatlábát.
Euró átváltása forintra: elkészült a lista, melyik banknál éri meg a legjobban
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az euró forintra váltása csak Revoluton vagy Wise-on éri meg igazán, de ez már nem minden esetben igaz. A hazai bankok kedvezményes devizaváltási ajánlatai látványosan felzárkóztak, sőt több szolgáltató már jobb euróárfolyamot kínál. A különbség egy nyaralás vagy külföldi tanulmányok előtt akár 20 ezer forint feletti megtakarítást is jelenthet.
Magyar euró: van valami, amiről Magyar Péter elfelejtett beszélni, amikor bemondta a 2030-as dátumot – pedig ha ezt közli, simán elbukja a választást
Alsó hangon 3000-4000 milliárd forintos megszorítást kell végrehajtania a következő években a Tisza-kormánynak, ha be akarja vezetni az eurót, és mindezt úgy, hogy közben a saját programjaira szeretne pénzt fordítani. Magyar Péter megválasztott kormányfő 2030-ra már magyar eurót szeretne látni, azt azonban már nem tette hozzá, hogy nagyon súlyos és fájdalmas megszorítások nélkül nem lesz Magyarországon euró. Nem véletlen, hogy a mintának tekintett Lengyelország sem sieti el az euróövezethez való csatlakozást. Bővebben>>>
