Vlagyimir Putyin pénteken találkozott a Wagner csoport (PMC) egyik legrangosabb parancsnokával, Andrej Trosevvel. Az egyeztetésen arról volt szó, hogy az orosz hadsereg miként tudná a leghatékonyabban használni a Wagner zsoldosainak maradékát az ukrajnai háborúban. Érdekesség, hogy a hivatalos anyagok a Wagner-katonákat önkéntesekként említik.
A találkozó egyértelmű üzenet azzal kapcsolatban, hogy a Kreml megszerezte az irányítást a magánhadsereg felett – írta meg a Reuters. A Wagner csoport az orosz haderő egyik legütőképesebb egysége volt, amely a donyecki Bahmut várost is visszafoglalta, bár ez a művelet csak egy majdnem tíz hónapig tartó ostrom után sikerült a PMC-nek. Már a bahmuti csata során is több alkalommal érkeztek olyan hírek, hogy a zsoldossereg vezére, Jevgenyij Prigozsin ellentétbe került a moszkvai vezetéssel, mivel nem kaptak elég lőszert és felszerelést a védelmi minisztériumtól, illetve a Wagner-harcosokat a Kreml golyófogónak tekintette.
Putyin a Kremlben találkozott a csecsen vezérrel, az állítólag súlyos beteg Ramzan KadirovvalVlagyimir Putyin a Kremlben fogadta a csecsen vezetőt, Ramzan Kadirovot. A találkozónak nem volt fontosabb témája, az egészről egy 43 másodperces videót tett közzé a Kreml. A felvétel azokat a pletykákat lehetett hivatott eloszlatni, hogy a csecsen vezető súlyos veseelégtelenséggel küzd, és folyamatos dialízisre szorul. |
Végül 2023 júniusában Prigozsin egy rövid lázadást vezetett Oroszország ellen, azonban a fehérorosz elnök közbenjárására a katonái végül Minszk felé távoztak az országból. Nem sokkal később Jevgenyij Prigozsin és a Wagner csoport több parancsnoka egy repülőgéppel lezuhant Oroszországban. A baleset körülményei eddig tisztázatlanok, sokan úgy vélik, hogy Moszkva lőtte le a magánrepülőt.
Már a Wagner júniusi lázadása után is felajánlotta Putyin, hogy a zsoldossereg folytassa a harcot Ukrajnában, és már ekkor felmerült Trosev neve mint új vezetőé.
Folytatódik a drónháború
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy péntek hajnalban 11 ukrán drónt lőttek le Kurszk és Kaluga felett – írta meg a The Kyiv Independent. Kurszk kormányzója azt állította, hogy két drónnak sikerült bombát dobnia a megyében lévő egyik elektromos állomásra. Ennek következtében állítólag öt helyi település és egy kórház is áram nélkül maradt.
Az elmúlt hetekben egyre nő az orosz területek elleni ukrán dróntámadások száma.
A fronton az oroszok a Szerebrjanszkoje erdészeti övezetben csaptak le egy ukrán egységre. Az ukránok itt 50 katonát veszítettek a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. A hírek szerint az oroszok tüzérséggel, drónokkal és légi csapásokkal semmisítették meg a célpontot.
Jelentős ukrán veszteségekről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Az orosz hadsereg kilenc csoportos csapást hajtott végre nagy pontosságú precíziós fegyverekkel és drónokkal hétfőtől péntekig, egyebek között megsemmisítve az ukrán idegenlégió vezetési pontját – közölte az orosz védelmi minisztérium. A támadások továbbá elpusztították két nagy, fegyverzetet és lőszert tároló arzenált is, valamint elakasztották a külföldi gyártású fegyverek szállítását, továbbá a Donyeck és Zaporizzsja környékén aktív ukrán alakulatok logisztikai támogatását.
Az elmúlt hétre vonatkozó, pénteken kiadott orosz hadijelentés szerint az orosz erők 55 támadást vertek vissza a fronton, amelyek során az ukrán erők vesztesége 3360 halott és sebesült. A legtöbb, 31 előretörési kísérlet a donyecki régióban, Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut), Avdijivka és Marjinka környékén történt, ahol az ukrán veszteségek meghaladták az 1760 katonát.
Emellett üzemképtelenné vált ezen a frontszakaszon 40 harckocsi és egyéb páncélozott jármű, 70 gépkocsi, 13 tüzérségi löveg, két sorozatvető, és megsemmisült két lőszerraktár is. A tárca szerint az ukrán fél a veszteségek ellensúlyozására kénytelen volt erősítést átdobni Kliscsijivka és Andrijvka környékére. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt héten öt harci gépet veszítettek, közülük péntekre virradóra két,
nyugati rakéták hordozására alkalmassá tett és korszerűsített, Lengyelországtól kapott MiG–29-est.
Hét uniós ország vett lőszert Ukrajna megsegítésére
Hét európai uniós tagország rendelt lőszert az Európai Békekeretben jóváhagyott uniós programon keresztül Ukrajna fegyverkészleteinek biztosítására – nyilatkozta pénteken Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője pénteken.
Az uniós szóvivő által megerősített információk szerint ez idáig hét tagállam élt azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Védelmi Ügynökségen (EDA) keresztül,
az Európai Békekeret útján 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és rakétákat szerezzen be Ukrajna katonai erejének biztosítására.
Az uniós ügynökség nem nevezte meg az érintett országokat, ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a vonatkozó tárgyalások állása szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban további megrendelések várhatók. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácsa május elején hagyta jóvá, hogy a tagországok közösen, egymilliárd euró értékben szerezzenek be tüzérségi lőszert és rakétákat Ukrajna számára. A rendelet meghirdetett célja az, hogy a tagországok hozzájárulhassanak Ukrajna ellenálló képeségének megerősítéséhez, ahhoz, hogy az ország képes legyen megvédeni függetlenségét, önállóságát és területi egységét, valamint ahhoz, hogy védelmet nyújthasson a polgári lakosság számára az orosz agresszióval szemben.
Orosz tüzérségi támadás érte Herszont, többen meghaltak
Olekszandr Prokugyin kormányzó Telegramon közzétett tájékoztatása szerint öten csütörtökön, ketten pénteken sebesültek meg a heves ágyúzásban. A kormányzó azt is közölte, hogy az orosz hadsereg 24 óra alatt 96-szor lőtte a megyét, amelyek közül 45 a megyeszékhelyet, Herszont érte.
Ma hajnalban az oroszokat is támadás érte: Kurszk és Kaluga felett 11 ukrán drónt lőttek le. Kurszk kormányzójának elmondása szerint két drón sikeresen dobott le bombákat, amelyek egy elektromos állomást találtak el. Ennek következtében állítólag öt helyi település és egy kórház is áram nélkül maradt.
Reagált Ukrajna Orbán Viktor reggeli kijelentésére
Oleg Nikolenko, Ukrajna külügyi szóvivője reagált Orbán Viktor reggeli kijelentésére. A miniszterelnök szerint arról kellene dönteni, hogy „szabad-e olyan ország tagságáról szavazást kezdeményezni, amely háborúban van, és amelyről nem lehet tudni, hogy mekkora a népessége, területe”.
Nikolenko Facebook-bejegyzésben reagált Orbán Viktor kijelentésére:
Pozitívan megjegyezzük, hogy Magyarország miniszterelnökét aggasztja Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Tudatjuk, hogy Ukrajna területe nem változott a nemzetközileg elismert határokon belül.
Orbán Viktor kijelentése, miszerint „úgy felvenni valakit, hogy nem tudjuk a paramétereit, ez példátlan”, a Reuters címlapjára is felkerült.
Légvédelmet telepít az ukrán határra Románia
Közelebb telepíti légvédelmét a Duna-menti falvaihoz Románia, megakadályozva ezzel, hogy a folyó túlpartján található ukrán célpontok ellen küldött orosz drónok megsértsék az ország légterét – közölték vezető román hadügyminisztériumi források. A román és a NATO-légtér védelme érdekében négy F–16-ost is közelebb hoznak a határhoz, ahol repüléstilalmi zónát is kialakítanak, meggátolva az orosz–ukrán háború továbbterjedését az észak-atlanti szövetség területére.
Tavaly novemberben egy rakéta Lengyelország déli részét találta el, két ember halálát és kisebb biztonsági pánikot okozva, ám később kiderült, hogy nem orosz támadásról, hanem egy eltévedt ukrán légvédelmi rakétáról van szó. Most azonban Románia került a figyelem középpontjába, miután Oroszország, kilépve az ENSZ és Törökország közvetítésével létrehozott fekete-tengeri gabonaalkuból,
az ukrán gabonaszállítási infrastruktúrát vette célba, többek között a Duna partján.
Ezen célpontok között van Izmail és Reni, melyekkel szemben már Románia található. A román területen lezuhanó dróndarabok és más elszigetelt incidensek miatt az ottani fegyveres erők fokozták erőfeszítéseiket a polgári lakosság védelme érdekében.
Oroszország átcsoportosíthatta csapatait Harkivtól, hogy útját állja az ukrán ellentámadásnak
Az orosz csapatok csökkentették az offenzív műveleteiket a Kupjanszk–Szvatove–Kremina vonalon – írta legfrissebb jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).
Az ISW szerint az orosz és az ukrán tisztviselők is egyre kevesebb orosz szárazföldi hadműveletről számolnak be Kupjanszk és Liman irányában, ami azt jelentheti, hogy az ukrán ellentámadás Bahmut környékén, valamint Melitopol felé elvonhatta az oroszok haderejét Kelet-Ukrajna északi részéről. A jelek szerint az Ukrajnában harcoló orosz haderő támadóereje kezd gyengülni, amit az is bizonyíthat, hogy Oroszország leginkább rakéta- és dróncsapásokkal támadja az ukrán városokat – írta meg a The Kyiv Independent.
Október elsején kezdődik az őszi behívás az orosz hadseregbe
Az őszi behívás az orosz hadseregbe október 1-jén kezdődik az ország minden régiójában, néhány északi régió kivételével. A hadköteleseket október 16-tól küldik a kijelőlt csapatokhoz - közölte az orosz sajtó szerint a vezérkari főnök, Vlagyimir Csimljanszkij ellentengernagy.
"A kivétel az északi régiók bizonyos területei, ahonnan az ott élő állampolgárokat november 1-től december 31-ig hívják majd katonai szolgálatra" - mondta Ciszljanszkij egy tájékoztatón.
Meg kell jegyezni, hogy a besorozás után a katonai szolgálati idő 12 hónap lesz, ami egyébként nem változott a korábbiakhoz képest. Az ellentengernagy szerint a vezérkar nem tervez további mozgósításokat. Csimljanszkij jelezte, hogy a sorkatonák nem fognak résztvenni az oroszok által különleges műveletnek nevezett ukrán háborúban és nem teljesítenek majd szolgálatot a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint a Zaporozsjei és a Hersoni régiók területén.
Hangsúlyozta, hogy mostanra megnőtt azoknak a polgároknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy szerződés alapján önkéntesen jelentkeznek katonai szolgálatra az orosz hadseregben. Mint mondta, ezért a Honvédelmi Minisztérium kibővítette a kiválasztási pontok hálózatát, és növelte a jelöltekkel foglalkozó kiképzők számát.
