Azerbajdzsán visszaszerezte az ellenőrzést a szakadár hegyi-karabahi régió felett egy kétnapos katonai akció során, és megkezdte a tárgyalásokat az ott élő örmény lakosság képviselőivel a terület Azerbajdzsánba történő reintegrációjáról jelentette ki Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.

Bayramov megerősítette országa eltökéltségét, hogy a Hegyi-Karabahban élőknek „minden jogot és szabadságot” garantálnak az ország alkotmányával és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban, beleértve az etnikai kisebbségek számára nyújtott biztosítékokat is. Elmondta, hogy folytatódnak a tárgyalások a hegyi-karabahi örmények képviselőivel az azerbajdzsáni Yevlaxban.

A view of an Azerbaijani checkpoint recently set up at the entry of the Lachin corridor, the Armenian-populated breakaway Nagorno-Karabakh region's only land link with Armenia, by a bridge across the Hakari river on May 2, 2023. Armenia and Azerbaijan have fought two wars over the mountainous enclave of Karabakh that left tens of thousands dead. Moscow brokered a ceasefire after the latest bout of fighting in 2020 and posted peacekeepers along the Lachin corridor. (Photo by Tofik BABAYEV / AFP)
Tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal.
Fotó: Tofik Babayev / AFP

Bayramov szerint most „történelmi lehetőség” nyílik arra, hogy 30 évi konfliktus után jobb kapcsolatot alakítsanak ki Örményországgal.

Azerbajdzsán amnesztiát tervez adni a fegyvereiket letevő, tűzszünetet betartó hegyi-karabahi örmény alakulatok tagjainak, bár több fegyveres csoport az ellenállás folytatását tervezi

közölte az azeri elnök tanácsadója pénteken. Hikmet Hajiyev az amnesztiával kapcsolatos fejleményekről a Reuters hírügynökségnek adott televíziós interjúban számolt be.

Még a volt katonáknak és a harcosoknak is ha minősíthetjük őket így amnesztiát tervezünk adni, vagy legalábbis javasolni

mondta az elnöki tanácsadó.

A bakui kormány kedd reggel jelentette be, hogy „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, azeri területen található, szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. Nikol Pasinján örmény kormányfő szerint viszont etnikai tisztogatásról van szó, és leszögezte, hogy az azeri vádakkal ellentétben az örmény hadsereg nincs jelen Hegyi-Karabahban. Szerdán tűzszüneti megállapodás jött létre, amelyet követően a bakui kormány megkezdte a tárgyalásokat az örmény szakadárokkal. Azerbajdzsán csütörtökön tervezetet adott át Örményországnak egy békemegállapodásról.

Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter, aki Franciaországgal együtt a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte, „provokálatlan és jól megtervezett katonai támadással” vádolta Azerbajdzsánt, amelyet Baku szerinte a világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakára időzített.

Szó szerint Hegyi-Karabah egész területét, beleértve Sztepanakertet (a székhelyet) és más településeket is, intenzív és válogatás nélküli támadás érte, rakéták, nehéztüzérség, tiltott kazettás bombák, harci drónok és repülőgépek bevetésével

mondta Mirzoján.

Az örmény külügyminiszter szerint a támadás célpontja a létfontosságú infrastruktúra volt: elektromos alállomások, telefonkábelek és internethálózatok. Több mint 200 ember meghalt, és 400 megsebesült, köztük nők és gyerekek. Több mint 10 ezer ember menekült el az offenzíva elől.

Állítása szerint megszűnt az áram- és telefonszolgáltatás, így az emberek nem tudnak kapcsolatba lépni egymással, és „azerbajdzsáni csapatok ellenőrzik a Hegyi-Karabahba vezető főbb utakat, ami lehetetlenné teszi a helyszíni látogatást és az információszerzést”.

„Az azerbajdzsáni közösségi média tele van felhívásokkal, hogy keressék meg az eltűnt gyerekeket és nőket, erőszakolják meg, darabolják fel, és etessék meg őket kutyákkal” mondta Mirzoján a tanácsnak.

Szavai szerint az azerbajdzsáni agresszió „barbársága” és a civil lakosság elleni szándékos támadások „az utolsó állomása ennek a tragédiának, amelynek célja Hegyi-Karabah lakossága távozásának kikényszerítése”.

Örményország úgy látja, hogy ez már nem szándék, hanem az etnikai tisztogatás és a tömeges atrocitások politikájának világos és megdönthetetlen bizonyítéka

mondta az örmény külügyminiszter.

Armenians attend a rally in Yerevan on September 21, 2023, following Azerbaijani military operations against Armenian separatist forces in Nagorno-Karabakh. Azerbaijan and Armenian separatists from the disputed territory of Nagorno-Karabakh held their first direct peace talks on September 21, 2023 after Baku claimed to have regained control over the breakaway region in a lightning military operation. (Photo by Karen MINASYAN / AFP)
Fotó: Karen Minasyan / AFP

Az azeri külügyminiszter kategorikusan tagadta az etnikai tisztogatás vádját. Ceyhun Bayramov elmondta, hogy a hegyi-karabahi vezetők a csütörtöki tárgyalások során humanitárius segélyt kértek, beleértve az iskolák, kórházak és más létesítmények számára szükséges élelmiszert és üzemanyagot, melyeket a kormányzat hamarosan biztosít számukra.

Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dmitrij Poljanszkij elmondta a tanácsnak, hogy

fokozatos ütemtervet kell kidolgozni Hegyi-Karabah lakosságának Azerbajdzsán alkotmányos rendjébe történő integrációjára, egyértelmű garanciákkal a jogaikra és biztonságukra vonatkozóan.

Közölte, hogy az orosz békefenntartók támogatni fogják ezeket az erőfeszítéseket, hozzátéve, hogy „a hegyi-karabahi örmények biztonsága és jogai kulcsfontosságúak”.