Közélet

A kisebbségek is életüket adják a fronton

Az ukrajnai kisebbségek helyzetét vizsgálta az EU Krakkóban, így a magyar álláspont is terítékre került. Magyarország szövetségese Románia volt a kérdésben.

Miután Ukrajna szeretne mielőbb az Európai Unióhoz csatlakozni, az EU és az Európa Tanács Krakkóban szervezett konferenciát, ahol Kijev igyekezett bizonyítani elkötelezettségét a kisebbségi jogok védelme kapcsán, melyen Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője is részt vett és a Magyar Nemzetnek beszélt tapasztalatairól.

Az egyébként kárpátaljai származású képviselő elmondta, hogy az ukránok szeptember 21-én fogadtak el egy úgynevezett módosítási törvényt, amely állításuk szerint 90 százalékban megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak, amelyet a testület a tavaly decemberben elfogadott kisebbségi törvényhez készített. Azonban Bocskor szerint az engedmények csupán morzsákat jelentenek a 2017-et megelőző helyzethez képest és csupán azokból a jogokból ad vissza valamennyit, amelyeket pont ők vettek el nem is olyan régen.

20210907 Kárpátalja Ukrajna MunkácsMunkácsi II. Rákóczi Ferenc KözépiskolaFotó: Mirkó István  Magyar Nemzet 20210907 Kárpátalja Ukrajna Munkács
Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola
Fotó: Mirkó István  Magyar Nemzet
Iskola Kárpátalján.
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Hozzátette, hogy több kisebbség képviselői ennek ellenére dicsérték az ukrán erőfeszítéseket, a magyarok mellett csupán a románok emeltek szót a jogfosztással szemben. Véleménye szerint ez azért van, mert a magyarok mellett csupán a románok rendelkeztek kiépített iskolahálózattal az országban. A rendezvényen szóba került a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola helyzete is, ahol az idei tanévnyitón megtiltották a magyar nemzeti szimbólumok használatát és a himnusz lejátszását is. A románok azt a kérdést is felvetették, hogy 

miért tiltakozik az ukrán kormány az ellen, hogy a magyarokat és a románokat őshonos kisebbségnek nyilvánítsák, ami legalább a középiskola végéig biztosítaná az anyanyelvi oktatást az országban.

A képviselő szerint bár az EU és az ET képviselő diplomatikusan fogalmaztak és nem voltak kritikusak, de jelezték, hogy azért nem hisznek el mindent és nyitottak voltak a magyar részről érkező álláspontra például a 2017 előtti oktatási és nyelvi jogok kapcsán. Bocskor kifejtette azt is, hogy a háborúban a kisebbségek ugyanúgy szenvednek, azok tagjai nemzetiségtől függetlenül harcolnak a fronton, ezért is elfogadhatatlan, ha őket másodrangú szerepbe akarják szorítani.

 

Európa Tanács kisebbség Ukrajna EU Európai Unió
Kapcsolódó cikkek