BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Élő közvetítés
folyamatosan frissül

Az orosz–ukrán háború 655. napja – Ukrajna EU-csatlakozásáról példátlan gyorsasággal döntenének Brüsszelben

Ukrainian servicemen fire an artillery during an anti drone drill in Chernigiv region on November 11, 2023. (Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)
orosz-ukrán háború, Volodimir Zelenszkij, Ukrajna, Oroszország
Összefoglaló:

Nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni – mutatott rá Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
 

Ukrainian servicemen fire an artillery during an anti drone drill in Chernigiv region on November 11, 2023. (Photo by Sergei SUPINSKY / AFP)
orosz-ukrán háború, Volodimir Zelenszkij, Ukrajna, Oroszország
Ukrajna EU-tagságáról úgy döntenének az Európai Unióban, hogy közben a szomszédos ország háborúban vesz részt. Fotó: AFP

Utalt rá, hogy egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót – azaz 70 ezermilliárd forintot – kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója.

Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban, ugyanis Brüsszelben nem adnak semmilyen hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve.

A kiszivárgott belsős brüsszeli dokumentum szerint Ukrajna csatlakozásával a legtöbb, ma uniós támogatásban részesülő tagország nettó befizetővé válna, emellett minden államban 20 százalékkal csökkennének az agrártámogatások azzal, hogy Ukrajna az EU legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé válna  – mondta az államtitkár. Hozzátette: így leginkább az európai mezőgazdászok helyett a „behemót”, sokszor tengerentúli tulajdonban lévő ukrajnai agrárvállalatok érdekeit szolgálná a csatlakozás, s nem tisztázott az sem, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő régi uniós gazdákat miként kompenzálnák majd.

Érthetetlen, hogy Ukrajnának úgy hoznának létre „gyorsítópályát” az Európai Unió felé, hogy jelenleg hadviselő ország, és területének egy jelentős részén orosz csapatok állomásoznak.

Magyarország példát mutat 

Az államtitkár úgy látja: sokat elmond, hogy mit gondolnak Brüsszelben a demokráciáról akkor, amikor egy 70 ezermilliárdos kérdésről az emberek tájékoztatása és megkérdezése nélkül döntenének, Magyarországtól pedig elvárják, hogy „úgy döntsünk akár pluszbefizetésekről is, hogy a nekünk járó pénzeket évek óta visszatartják”.

Rámutatott: Magyarország ilyen szempontból példát mutat, hiszen nemcsak a kormány foglal állást, hanem jövő héten az Országgyűlés is határozati javaslat elfogadásáról dönthet, a nemzeti konzultáción keresztül pedig bárki elmondhatta, és még el is mondhatja véleményét Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban.
Dömötör Csaba szerint a következő időszakban erős nyomást gyakorolhatnak majd Magyarországra, és „bármi szóba jöhet, amit már megszokhattunk”.

Ki fognak akadni a politikai nyomásmérők

Nemcsak Brüsszelben fog „kiakadni a politikai nyomásmérő”, Magyarországon is egyfajta „politikai Black Friday akcióba kezdett minden külföldről pénzelt aktivista csoport és baloldali politikus”, és látványosan „meg akarják akadályozni, hogy bármiféle párbeszéd legyen az ukrán tagságról” – vélekedett.
Ezzel együtt „ha ők tízszeres erővel támadják a konzultációt, akkor mi százszoros erővel fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy minden magyar elmondhassa ebben a kérdésben a véleményét” – húzta alá Dömötör Csaba. 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.