Az orosz–ukrán háború 667. napja – Újabb határmenti közösségeket lőttek az orosz erők, egyre több települést hagynak el az ukrán lakosok

Lelőttek három Szu–34-es típusú vadászbombázót az ország déli részén az ukrán csapatok – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka pénteken a Telegramon.

A Szpartan elnevezésű 3. hadműveleti dandár katonái kézi lőfegyverrel – AK-74-es gépkarabélyokkal – megsemmisítették egy Lancet típusú orosz támadó drónt Zaporizzsjánál – erről pedig az ukrán nemzeti gárda számolt be a Facebookon.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig azt közölte, hogy 

Az azonosított katonák még 2022 tavaszán vettek részt a kupjanszki és izjumi járások elfoglalásában, ahol büntető akciókat hajtottak végre a helyi lakosok ellen. A nyomozás szerint a Kupjanszk közelében található Sevcsenko közösség területén az egyik ilyen rajtaütés során egyikük agyonlőtt egy helyi farmert.

További 500 áramfejlesztőt küld az Európai Unió Ukrajnának a Lengyelországban tárolt rescEU-készletből, hogy a téli időszakban megerősítse az ország energiaügyi ellenálló képességét – közölte pénteken az Európai Bizottság.

A közlemény szerint az orosz csapatok folyamatos brutális támadásai miatt az ukrán energetikai infrastruktúra sérülékennyé vált, a helyi hatóságok erőfeszítései ellenére is lehetetlen egy éven belül helyreállítani az összes tönkrement villamosenergia-hálózatot.

Az áramfejlesztők teljes áramkimaradás esetén egész kórházak energiaellátására képesek. Az EU célja, hogy fenntartsa az elegendő áramellátást télvíz idején, és olyan létfontosságú szolgáltatások, mint a kórházak, szennyvízkezelők és fűtőállomások is működőképesek maradjanak. Az 500 generátorból 40-et oktatási intézmények számára szánnak. A csomagban más elektromos eszközök, így például transzformátorok is helyet kaptak.

Hollandia 18 darab F–16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen – közölte a holland kormány pénteken.

„Tájékoztattam Volodomir Zelenszkij elnököt kormányunk döntésünkről, miszerint 18 F–16-os vadászgépet bocsátunk Ukrajna rendelkezésére. A gépek leszállítása az egyik legfontosabb eleme az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról kötött megállapodásnak” – írta Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök a X közösségi médiaplatformon.

– tette hozzá Rutte.

Nem kell aggódnia a Németországban élő ukrán menekülteknek, ha a jövő évi kötelező katonai mozgósításkor hazájukban esetleg megtagadják a behívóparancsot – jelentette ki Marco Buschmann német igazságügyi miniszter pénteken a dpa német hírügynökségnek adott külön interjújában.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy jövőre minden 25–60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfinak jelentkeznie kell az ukrán fegyveres erők toborzóközpontjainál. Ukrajnában hadiállapot idején törvény tiltja a katonai szolgálatra alkalmas, 18–60 év közötti férfiaknak, hogy elhagyják az országot, sokaknak ez mégis sikerült, ezért az ukrán védelmi minisztérium felszólította az ukrán férfiakat, hogy térjenek haza, és védjék hazájukat az orosz invázióval szemben.

– adta magyarázatul Buschmann. 

A háború következtében Oroszország örökre elvesztette Ukrajnát, és a tavaly február óta tartó hatalmas katonai erőfeszítések ellenére sem lesz képes elérni háborús céljait – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a dpa hírügynökségnek karácsony előtt adott interjújában.

Stoltenberg kifejtette, hogy az orosz katonai inváziónak az volt a célja, hogy Ukrajnát megakadályozza a közeledésben a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Azonban szerinte Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint valaha, ami nagy stratégiai vereség Oroszország számára.

– hangsúlyozta Stoltenberg arra utalva, hogy Oroszország évtizedekig befolyási övezetébe tartozóként tekintett Ukrajnára. A NATO-főtitkár rámutatott, hogy Oroszország rendkívül magas árat fizet a háborúért. Oroszország ugyanis több száz repülőgépet és harckocsi mellett mintegy 300 ezer főt is vesztett, a gazdasága gyengült, politikailag pedig elszigeteltebbé vált.

Pénteken megjelent egy végrehajtási rendelet az Egyesült Államokban, ami szerint szankciókat kell kivetni azokra a külföldi pénzintézetekre, amik hitelt nyújtanak Oroszországnak. Azok a bankok kerülnek feketelistára, amik finanszírozzák Moszkva számára a háború folytatását Ukrajnában. A szankciókkal sújtott bankok nem férhetnek hozza az amerikai pénzügyi rendszerhez.

– írta az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Wally Adeyemo a Financial Timesnak. Egy magas rangú amerikai tisztviselő ehhez hozzátette, hogy Oroszország  hírszerzésén keresztül kereste meg azokat a lehetőségeket, amikkel kijátszhatják a szankciókat. Ehhez sok esetben olyan pénzügyi közvetítőket használtak fel, akik tudatosan, vagy a tudtuk nélkül segítettek Moszkvának kritikus fontosságú alkatrészeket beszerezni a fegyverek gyártásához. Ilyenek például a félvezetők, szerszámgépek, golyóscsapágyak, vagy optikai rendszerek.

Két ember megsebesült, és több épület megrongálódott péntekre virradóra a Kijev ellen indított éjszakai orosz dróntámadásban – közölték az ukrán hatóságok. Az ukrán légierő jelentése szerint az ukrán főváros ellen ebben a hónapban ez volt a hatodik ilyen jellegű légitámadás.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt írta, hogy drón csapódott be egy lakóházba a városközponttól délre fekvő Szolomjanszkij kerületben, a felső emeleteken keletkezett tüzet azonban gyorsan eloltották. A város egyik szülészeti klinikájától néhány száz méterre álló épület 24., 25. és 26. emeletén több lakás is megsérült, két ember megsebesült, egyiküket kórházba szállították.

Klicsko beszámolt arról is, hogy dróntörmelékek gyújtottak lángra egy épülő házat Darnickij kerületben, a Dnyeper folyó keleti partján. Sérültekről nem érkezett jelentés. Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője egy harmadik támadásról is beszámolt, amelynek során az egyik lezuhant drón törmelékei egy lakóházba csapódtak Holosivszkij kerületben.

A Wagner-csoport egykori vezére, Jevgenij Prigozsin ellen elkövetett merénylet szálai az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárához vezetnek – derült ki a Wall Street Journal nyomozásából. Nyikolaj Patrusev az orosz elnök, Vlagyimir Putyin közvetlen bizalmasa.

A zsoldosvezér még augusztus elején halt meg, amikor a repülőgépe 9 ezer méteres magasságban felrobbant, nem sokkal az után, hogy elindult Moszkvából. A repülőgépen az összes utas, köztük Prigozsin és a Wagner-csoport névadója és második embere, Dimitrij „Wagner” Utkin is meghalt.

A WSJ információi szerint a repülőgép egyik szárnya alá egy kis méretű bombát helyeztek el, még a felszállás előtti biztonsági vizsgálat közben. A lap állítólag egy magas rangú orosz hírszerzőtől szerezte meg ezt az információt. 

– írta meg a WSJ-re hivatkozva a Blikk.

Ukrajnában egyre többször merül fel a nők besorozásának kérdése. Az ország hiába kap nagy mennyiségű fegyvert a nyugati szövetségesektől, ha nincs, aki használja azokat. Oroszországgal ellentétben az ukránoknak rendkívül nagy problémát jelent jelenleg az emberi erőforrás, így sokan gondolják úgy, hogy a nőknek is részt kellene venni a harcokban.

Volodimir Zelenszkij korábban elmondta, legalább 450-500 ezer katonát kellene besorozni, hogy továbbra is harcolhassanak az oroszokkal. Újságírói kérdésre azt viszont kijelentette, hogy ezt nem a nők mozgósításával szeretné megoldani és semmilyen törvényt nem ír alá, ami erre vonatkozó utalást tartalmaz. Az ukrán parlament előtt lévő mozgósítási jogszabálytervezetben azonban még szerepel az ukrán nők hadra fogása.

Ezzel kapcsolatban az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij is megszólalt, akit sokan Zelenszkij utódjaként emlegetnek. A „vastábornok” szerint a nők katonai szolgálata csak leterhelné a tiszteket és további embereket kellene átszervezni, akik foglalkoznának velük – erről a TASZSZ orosz állami hírügynökség írt. Hozzátette, hogy