Alig, hogy Novák Katalin köztársasági elnök elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, közleményben reagált az Egyesült Államok kormánya.
Az ottani idő szerint szerda délután megjelent nyilatkozatot az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller jegyzi. Amerika külügyi tárcája ebben aggodalmát fejezi ki a magyar törvény kapcsán.
A kifejezetten barátságtalan megfogalmazás szerint
egy olyan jogszabályt lépett életbe, amely „drákói eszközöket ad a magyar kormány kezébe”. Ezeket pedig akár azok ellen is lehet használni, akik nem osztják a kormánypártok nézeteit. Ezen a ponton a közlemény a megfélemlítés és a megbüntetés kifejezéseket használja.
De attól is tartanak, hogy az újonnan megalakított Szuverenitásvédelmi Hivatal majd kvázi zaklatásra használja a jogosítványait és vizsgálatok alá vethet bárkit, magánszemélyeket és cégeket egyaránt. Még úgy is, ha az eljárások alanyai nem kaptak támogatást külföldi szervezetektől.
A rövid dokumentum utolsó mondata sem sikerült kevésbé vészjóslóra. Az amerikai külügyminisztérium ugyanis leszögezte, hogy a magyar szuverenitásvédelmi törvény
nem áll összhangban azokkal a közös értékekkel, mint a demokrácia, a szabadságjogok, valamint a jogállamiság.
Az ügynek ezzel jó eséllyel nincs vége és a magyar kormányzat valószínűleg reagálni fog Amerika állásfoglalására. Amely már csak azért is érdekes, mert a jogszabály megalkotását éppen az az eset váltotta ki, amikor a 2022-es országgyűlési választásokat követően kiderült: a szakszolgálatok megállapítása szerint az ellenzéki pártok jelentős, amerikai szervezetektől érkező finanszírozást is felhasználtak a kampányuk során.
A Sándor-palota is arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban több hazai és külföldi megkeresés is érkezett Novák Katalin köztársasági elnökhöz. A külföldről kapott üzenetek pedig szerintük igazolják az országgyűlés által kitűzött cél helyességét, vagyis szükség van a nemzeti önazonosság, szuverenitás védelmére.
A köztársasági elnöki hivatal ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a felállítandó hivatal vizsgálati hatókörét az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. „A Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor tölti be megfelelően az alaptörvényben meghatározott küldetését, ha tevékenysége nem érinti a sajtószabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát” – húzták alá.
