Rakétariadót rendeltek el az oroszországi Belgorodban – ezt a helyi kormányzó, Vjacseszlav Gladkov közölte a Telegram-csatornáján.
Maradjanak otthon és ne menjenek az ablakok közelébe. Lehetőleg húzódjanak tömör falú, ablak nélküli helyiségekbe, például a mosdókba, fürdőszobákba vagy a gardróbokba. Aki nem otthon van, az húzódjon fedezékbe
– írta ki a közösségimédia-oldalára Gladkov.
A belgorodi polgármesteri hivatal szerint a riasztás csak a városra vonatkozik, nem a teljes megyére – írta meg a RIA Novosztyi.
Szerda hajnalban az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt Belgorod megyében, Blizsnoe falut felett. Az eszköz a megyeszékhely felé tartott.
Belgorod megye Oroszország Ukrajnával határos egyik területe, ahol az ukrán hadsereg több támadást is végrehajtott az elmúlt egy évben. Többször bombázták a helyi településeket, illetve szabotázsakciókat is végrehajtottak. Az elmúlt napokban legkevesebb 12 ukrán támadás történt a megyében, amiket elsősorban öngyilkos drónokkal hajtottak végre.
Sorra veri vissza az ukrán rohamokat az orosz hadseregAz orosz hadijelentés szerint több tucat harcjárművet és légvédelmi állást pusztítottak el az orosz erők. Az ukrán rohamok során több mint ezer katona esett el a fronton. |
A megyére sárga terrorriadót rendeltek el. Ez magába foglalja a rendvédelmi szervek munkájának megerősítését, a pályaudvarok és a zsúfolt helyek átkutatását, az egészségügyi szervezetek fokozott készenlétben tartását, valamint a stratégiai létesítmények folyamatos védelmét.
Lavrov rendkívüli ülést kezdeményezett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz repülőgép ukrán erők általi lelövése miatt – jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.
„Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset utána brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Kitört a macskaháború Ukrajnában
A háborúkat hagyományosan katonákkal vívják, akik lőfegyverekkel, bombákkal és rakétákkal igyekeznek kioltani egymás életét. A harcoknak azonban mindig is volt egy másik oldala is, amelyben a politikusok csaptak össze. Ezen a hadszíntéren nyitott újabb frontot Ukrajna a macskaháborúval.
Az ukrán közösségi médiát elárasztották a macskák, videók és képek tucatjai mutatják be, hogy miként segítik a hazájukat védő ukrán katonákat. Bolyhos és cuki szőrgolyók dorombolnak a felvételeken a katonák ölében, ezzel érzelmi és társadalmi támogatást nyújtva a hadseregnek. A videókon látszik, hogy ezek az állatok még saját felszerelést, terepszínű hámot is kapnak, ukrán zászlós felvarrókkal – írta a Politico.
A macskaháborúba Oroszország is beszállt, szintén elárasztva a közösségi médiát ilyen tartalmakkal. Az orosz hadseregről köztudott, hogy rendkívül kegyetlen módon bánik a saját katonáival is. A világsajtón végigsöpört a Bahmut ellen alkalmazott „húsdaráló taktika”, amikor hullámokban küldték a katonákat a város ostroma alatt az ukrán gépágyúk elé. Emellett a civilek elleni támadások is rossz hírét keltik az orosz reguláris erőknek. A propaganda most igyekszik humanizálni a sereget, ehhez pedig értelemszerűen macskákat használnak.
Nem elég a zsold – az orosz hátországban többet lehet keresni, mint a fronton
Bérspirál alakult ki Oroszországban. A civileknek fizetett bérek ugyanis sok esetben meghaladják a fronton harcolók fizetését. A Kreml diplomatikusat lépett, ugyanis
elhalasztották az újabb behívási-toborzási hullámot a márciusi elnökválasztás utánra.
Ennek persze sok oka lehet. Egyfelől a társadalom egy részében elégedetlenséget, esetlegesen Putyin-ellenes hangulatot szülne, ha éppen néhány héttel a választás előtt szakítanák szét a családokat, másfelől nem festené le vonzónak a sereget, ha sokan protestálnának, és nem jelennének meg a sorozáson. Emellett az eddigi ukrajnai eredménytelenségről való közbeszéd is fellángolhatna, ami nem lenne szerencsés Putyinnak a választások előtt. Ha a Kreml hivatalnokai rápillantanak a statisztikákra könnyen rájöhetnek, hogy
valószínűleg nem tolonganának a sorozótisztek előtt, ugyanis a cégek az elmúlt lassan két évben úgy igyekeztek enyhíteni a munkaerőhiányt, hogy „felüllicitálták” a sereget, azaz jobb béreket ajánlottak az alkalmazottaknak, mint amennyit a fronton keresnének.
Ukrán hadifoglyok vagy légvédelmi rakéták lehetnek a lelőtt orosz repülőn
Egy Il-76-os orosz katonai szállítógép zuhant le Belgorod körzetében szerdán, helyi idő szerint 11 óra körül az orosz hadügyminisztérium tájékoztatása szerint. Ukrán, hadsereghez köthető sajtóértesülések szerint a gép S-300 légvédelmi rakétákat szállíthatott, és az ukrán légvédelem lőtte le, ám ezt az állítást később visszavonták.
Az oroszok erre válaszul azt állították, hogy a gépen 65 ukrán hadifogoly utazott, útban egy fogolycsere felé. Az esetről beszámoló The Kyiv Independent felhívja a figyelmet arra, hogy egyik állítást sem volt képes megerősíteni, és a hadügyminisztériumtól sem kaptak választ, ám idézik a Suspilne ukrán oldalt, mely számára
az ukrán hadügyminisztérium nem erősítette meg annak tényét, hogy a gépet az ukrán légvédelem lőtte le, de vizsgálják az ügyet.
Az Il-76-os katonai szállítógép akár 80 tonna rakomány mozgatására is képes, de alkalmas akár 100 ejtőernyős szállítására is. Fontos erőssége, hogy nem csak lebetonozott kifutópályáról tud felszállni, ami miatt előszeretettel használják humanitárius missziókra is természeti csapások sújtotta térségekben.
Valószínű, hogy az EU mégsem teszi rá a kezét az orosz központi bank vagyonára
Az Európai Unió valószínűleg nem foglalja le az orosz jegybanki eszközöket Európában, annak ellenére, hogy a G7 azt tervezi, hogy egy februári találkozón megvitatja egy ilyen lépés jogszerűségét – közölték magas rangú EU-tisztviselők a Reuters hírügynökséggel.
Az EU, az Egyesült Államok, Japán és Kanada 2022-ben mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközt zárolt, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Ebből mintegy 200 milliárd dollárt tartanak Európában, főként a belga Euroclear pénzügyi szolgáltató cégnél.
Az Európai Bizottság minél előbb fel akarja szabadítani az eszközöket, hogy felhasználja azokat az ukránok támogatására, azonban több tagállam is óvatosabban haladna előre, és az Európai Központi Bank (EKB) is ellenezte a javaslatot, amelyre Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke eredetileg még tavaly nyáron nyújtott volna be egy tervezetet. Eközben Joe Biden amerikai elnöknek a republikánusok ellenállásával kell szembenéznie, mivel a konzervatívok nem akarnak további 61 milliárd dolláros segélyt adni Ukrajnának. Az EU is küzd a 2027-ig tartó, 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt segélycsomagról szóló megállapodással: tavaly Magyarország megakadályozta az Ukrajnának szánt pénzügyi segélycsomag jóváhagyását, miután az EU vezetői hivatalosan jóváhagyták az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdését.
A kettős állampolgárság sem menti fel az ukránokat a mozgósítás alól
A többes állampolgárság intézményéről nyilatkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy televíziós műsorban, miután hétfőn Volodimi Zelenszkij ukrán elnök felvetette a kettős állampolgárság legalizálását az országban. Kuleba hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárság intézménye ugyan számos országban létezik, ám amennyiben náluk is elfogadják az azt engedélyező törvényt, nem fogja lehetővé tenni, hogy a katonaköteles polgárok a háború alatt elhagyják az országot – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az embernek kötelessége, hogy szolgálja, megvédje a hazáját. Ez szerepel az alkotmányban
– mondta a miniszter, aki szerint mivel a többes állampolgárság intézménye sok országban elfogadott gyakorlat, úgyhogy ebben az esetben Ukrajna nem találta fel a biciklit. Ukrajnában számos kárpátaljai magyar kaphatott magyar állampolgárságot az elmúlt években, a kettős állampolgárságra vonatkozó korábbi tilalom ellenére.
