Oroszország kezd felülkerekedni az Ukrajna elleni háborújában, köszönhetően nagyobb katonai tartalékainak, valamint olyan államok támogatásának, mint Kína és Észak-Korea – jelentette ki hétfőn Oslóban Nils Andreas Stensönes, a norvég hírszerzés vezetője a norvég biztonsági szolgálatok éves kockázatelemzési jelentését ismertetve.
„Ebben a háborúban Oroszország jelenleg erősebb helyzetben van, mint egy éve, és kezd előnyre szert tenni” – hangoztatta, majd hozzátette: a kijevi vezetésnek jelentős nyugati támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy a helyzet megfordításában reménykedhessen.
Moszkva nagyjából háromszor annyi katonát tud mozgósítani, mint Ukrajna, és a vártnál jobban alkalmazkodott a nyugati szankciókhoz
– emelte ki Stensönes. Az orosz ipar képes elegendő mennyiségben lőszert, harcjárműveket, drónokat és rakétákat gyártani, hogy egész éven át fenntarthassa háborús erőfeszítéseit.
Stensönes szerint Oroszország Irántól, Fehéroroszországtól és Észak-Koreától kap fegyvereket. Mint mondta, értesüléseik szerint Kína ugyan nem szállított fegyvert, de az orosz hadiipar számára hasznosítható különféle gépeket, járműveket, elektronikai eszközöket és pótalkatrészeket biztosít.
A norvég hírszerzés vezetője szerint a nyugati fegyverszállítmányokra azért van szükség, hogy a kijevi vezetés megvédhesse magát,
illetve visszaszerezhesse a kezdeményezést a konfliktusban.
Dánia és Hollandia mellett Norvégia a harmadik európai ország, amely amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépek átadását tervezi Ukrajnának. Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Norvégiának és az EU-nak késznek kell lenniük nagyobb felelősséget vállalni saját és szövetségeseik biztonságának szavatolása érdekében.
Lars Christian Aamodt, a norvég nemzetbiztonsági hatóság vezetője az éves jelentés kapcsán arról beszélt, hogy országa energetikai létesítményeit egy támadás nagyobb kockázatának teszi ki az, hogy az egyre jobban függ a norvég olajtól és gáztól.
Norvégia 2022-ben átvette Oroszországtól Európa legnagyobb gázbeszállítójának szerepét.
Aggódom a függőség miatt, és nincs semmi kétség, hogy Európa egyre jobban támaszkodik a norvég gázra
– mondta Aamodt, hozzátéve, hogy a közel-keleti konfliktus elmélyülésével a függőség tovább növekedhet, amivel a fenyegetés és kockázat szintje is emelkedni fog. Stensönes ezzel a témával kapcsolatban megjegyezte, hogy Oroszország a tőle már megszokott módon folytatja a norvég energetikai infrastruktúra feltérképezését, illetve megfigyelését.
