Macron francia elnök bejelentette, nem lehet kizárni a lehetőségét, hogy nyugati (NATO-) haderő vonul be Ukrajnába. Így segítenének az egyre nehezebb helyzetű kijevi kormányerőknek.
Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője azonnal reagált. Figyelmeztetett, az ilyen és hasonló események elkerülhetetlenül egy Oroszország–NATO-összecsapáshoz vezetnek.
Pusztán annak ténye, hogy megvitatják a „katonai kontingens telepítésének lehetőségét Ukrajnába”, fontos új elem – idézték Peszkovot a Kreml egyik legfontosabb médiumában, a RIA Novosztyi hasábjain. Egyébként az USA és a legtöbb NATO-szövetséges (kivétel: Litvánia), visszautasította a francia ötletet, amelyet a Der Spiegel gondolatjátéknak (Gedankenspiel) minősít.
A Bild nem áll meg itt, továbbgondolta a lehetséges szcenáriókat, szerdai cikkében már arról ír: Hogyan nézne ki egy NATO-misszió Ukrajnában?
Emmanuel Macron egyedül maradt: csak ő küldene katonákat UkrajnábaAz Egyesült Államok szerint nem amerikai katonák, hanem katonai segélyek hozhatják el a győzelmet az orosz megszállás ellen harcoló Ukrajnának. Ezzel a legerősebb NATO-tagállam is kihátrált Emmanuel Macron mögül, aki felvetette, hogy akár katonákat is küldhetnének Ukrajnába. |
Sorra jönnek a nyilatkozatok
Kínának sem mellékes az európai, ukrajnai hadszíntérrel kapcsolatos helyzet, amely kihat a Tajvan körüli kínai–amerikai szembenállásra is. A Global Times című pekingi pártlap emlékezteti az USA-t, hogy idén további erőátcsoportosulás várható (Peking vélhetően a 2024. novemberi amerikai elnökválasztásra, Trump esetleges győzelmére utal), amely jelentősen befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai segítséget. Ennélfogva az európai középhatalmak új lehetőségeket keresnek, hogy elodázzák Ukrajna vereségét – summázza a pekingi pártlap, hivatkozva a Macron-szondázásra.
Tegyük hozzá, hogy Macron egyelőre valószínűleg fogadtatásszondázó lépése mögött alighanem az euroatlanti szövetség azon elemzése áll, amely szerint Donald Trump esélyei a Fehér Ház következő gazdájának a tisztségére tovább erősödtek. Eközben a francia elnök kezdeményezésére összehívott párizsi Ukrajna-támogató tanácskozás nem érte el a várt eredményt, és Ukrajna katonai helyzete a lőszer- és emberhiány miatt tovább romlott.
Németország „hivatalból” vétózza a felvetést. A többi között a hitleri Németország második világháborús ukrajnai cselekményei még élénken élnek a politikusokban, így Olaf Scholz kancellárban is. KEPD 350-es Taurus szuper-cirkálórakéta – igen (talán?), német, Bundeswehr katonacsizmák Ukrajna földjén – nem. Ez lehet Berlin és a kancellár aktuális álláspontja. Svédország mint újdonsült NATO-tag máris vétóz, Macron csak ne beszéljen a nevében, mondják Stockholmban.
A közvélekedés gyorsan változik
Változik az európai közvélemény is az Ukrajna-háború esélyeinek megítélésében. Brüsszelben nagy zavart keltett a jelenlegi Európai Bizottsághoz, az EP-hez közel álló ECFR think-tank megbízásából 12 EU-tagországban (köztük Magyarországon) végzett felmérés eredménye. A felmérést az ECFR megbízásából a YouGov és a Datapraxis végezte 2024 januárjában. Kiderült, hogy a megkérdezett több mint 17 ezer EU-lakos mindössze 10 százaléka vallja a véleményt: Ukrajna győzni fog. Az EU hivatalosan csak az „A” verziót (Ukrajna teljes katonai győzelmét Oroszország felett) ismeri el, és a „B” verzióról, Ukrajna esetleges katonai vereségéről hallani sem akar.
A felmérést az ECFR két vezetője, Ivan Krasztev (az ECFR vezető szakértője, a többi között a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke) és Mark Leonard, az ECFR igazgatója jegyzi. Mindketten Európa háborús fáradtságáról beszéltek, és azon tanakodtak, hogyan lehetne javítani a helyzet és benne Ukrajna szerepének a megítélését.
Az ECFR abban látja a fő veszélyt, hogy amikor Ukrajna EU-integrációjáról lesz konkrétan szó, Kijev közvetlen szomszédai (Varsó, Budapest és Bukarest) lehetnek a folyamat legtüzesebb kritikusai, ahelyett hogy legerősebb támogatói lennének. És ugyanez a három szomszédország lenne Donald Trump amerikai hatalomra kerülésének – arányaiban – a legnagyobb igenlője a megkérdezett 12 állam lakói között.
A másik véglet, Trump elutasítása leginkább a svédeket, a németeket és a hollandokat jellemzi. (A 12 ország, amelynek polgárai részt vettek a felmérésben: Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.)
Kell tartani az ukrán menekültektől?
Legalább olyan aggasztó az ukrán menekültek megítélése, mint magának a háborúnak a tükröződése a közvéleményben. A megkérdezett lengyelek 40 százaléka, a magyarok 37 százaléka, a románok 35 százaléka szerint az ukrán menekültek országukban veszélyt jelentenek. Ez a negatívan vélekedő államok élbolya. Még Németországban (26 százalék) és Ausztriában (26 százalék) is jelentős volt a veszélyt vallók aránya. És az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a felmérés idején Varsóban már a liberális Tusk-kormányzat regnált.
A vízválasztó kérdés, amit feltettek: pozitív vagy negatív szerepet játszott az EU az Ukrajna-háborúban? A megkérdezett tizenkettek átlaga: 29 százalék szerint pozitív, 37 százalék szerint negatív. A lengyelek itt abba a kisebbségbe tartoznak, amelyben nagyobb a pozitív szerepet látók aránya (34 százalék), mint a negatívat (31 százalék). A másik két megkérdezett Ukrajna szomszédnál fordított a helyzet. A románok 28, a magyarok 25 százaléka vélekedik pozitívan. Az EU-szerepről negatívan vélekedők aránya a magyaroknál 48 százalékos, a románoknál 39 százalékos. Magas a negatívak aránya a régiószomszéd görögöknél (48 százalék) és az osztrákoknál (45 százalék). Ez előrevetíti a göröngyös ukrán utat az EU-ba – aminek időben való kijelölése, megvitatása is bizonytalan.
