Neves szaklap címlapjára került a magyar kormányfő politikája
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOrbán Viktor meghódította a The Economist címlapját: „Orbán Viktor, aki 2010 óta Magyarország miniszterelnöke, a világ nagy részén mostanában feléledő ’nemzeti konzervativizmus’ egyik fő képviselője” – írja a szaklap. A címlapsztori a nyugati jobboldali erők összefogásáról szól és Magyarországot tartja a mozgalom egyik központjának.
Mint írják, a nemzeti konzervativizmus egyik központjának, Budapest repterén a „Családbarát Magyarország” felirat fogadja az ide érkezőket. A lap szerint „Budapestet akár egyfajta Mekkának is nevezhetnénk, ha az iszlám nem lenne gyűlöletes az oda áramló zarándokoknak” –idéz a lapból a Mandiner.
Akárhogy is, Magyarország fővárosa a jobboldali politika újragondolását célzó globális mozgalom középpontjában áll
– írja a The Economist. A lap a konzervatív hálózatépítést és a nemzeti konzervativizmus fő mondanivalóját igyekszik feltárni. Úgy fogalmaz: „Orbán Viktor, Donald Trump volt amerikai elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök legfőbb közös vonása az, hogy bármikor készek szidalmazni a woke ideológiát, a bevándorlást és a nemzetközi intézményeket”.
Arra is rámutatnak, hogy ez a konzervativizmus különbözik az angolszász világban elterjedt értelmezéstől, ami Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök politikájára asszociál a szó hallatán, és nem azonos a neokonok és libertáriusok alapértelmezett liberalizmusával sem. Mint írják,
a nemzeti konzervativizmus „gazdaságpolitikája sokkal inkább a baloldal gondolkodásmódjához igazodik: szkeptikus a nagyvállalatokkal szemben, hajlandó elfogadni a nagy jóléti államot, aggódik a munkásosztály miatt, és a protekcionizmus révén igyekszik megőrizni a hazai ipart és munkahelyeket.
Nyilatkozik a The Economistnak Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is, aki azt mondja: Magyarország nyíltan és hangosan kimond olyan dolgokat a migrációról, a család szerepéről, a nemekről, a nemzeti szuverenitás szerepéről, amelyek a beágyazódott politikai berendezkedés álláspontjával ellentétes.
Végül kitérnek arra a lapnál, hogy a nemzeti konzervativizmus nemzetközi mozgalma sem egységes, eltérnek például az álláspontok Ukrajna finanszírozásáról, vagy épp arról, hogy pontosan milyen legyen a posztliberális nemzetközi rend. De hangsúlyozzák, hogy Orbán nem akar kilépni az EU-ból, és nem kíván nemzetközi szervezeteket feloszlatni - írja a Mandiner
