BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Putyin főideológusa szerint a világ

Karaganov: Oroszország genetikailag autoriter hatalom.

„Régóta figyelem, ahogy a világ könyörtelenül sodródik olyan háborús konfliktusok irányába, amelyek könnyen a harmadik, termonukleáris világháborúvá válhatnak. Ezt nagy valószínűséggel nem élné túl az emberi civilizáció” – írja az oroszországi kormányelit külpolitikai fórumában, a Rosszija v Globalnoj Polityike című lapban (Oroszország a Globális Politikában) Szergej Karaganov politológus.

6th Global Baku Forum
Szergej Karaganov egy januári bakui tanácskozáson.
Fotó: Anadolu via AFP

Cikke voltaképpen az Oroszország elitje a mai világról alkotott képének is felfogható. Summázata: az ukrajnai háborúnak (orosz hivatalos nevén: SzVO – Különleges Katonai Művelet) egy-két éven belül határozott orosz győzelemmel kell végződnie. 

Azért is, hogy az amerikai és a vele összefonódó európai komprádor burzsoá elit megbékéljen a gondolattal: elvesztette globális dominanciáját és belenyugodjon, hogy sokkal szerényebb pozíciói lesznek a jövőbeni világrendben

– írja. 

Kihívások sorával szembesül a világ. Az első és legfontosabb: a mindenáron való haszonszerzésen alapuló kapitalista modell kimerítette fejlődési lehetőségeit – gondolja a szerző. Karaganov szerint a Nyugat az utóbbi két-három évtizedben olyan termékek és szolgáltatások emberekre való rátukmálásán dolgozott, amelyek nem szükségesek a normális élethez. 

Ezek a kütyük (gadgets) hatalmas energiát és időt emésztenek fel, amit az emberek más, produktív dolgokra fordíthatnának 

– véli Karaganov. 

Kritika és önkritika

Ezekkel is összefügg a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az ivóvíz- és termőföldhiány. A föld lakosságának 20-30 százaléka, amely Észak-Amerikára, Európára, Japánra koncentrálódik, a bioszféra erőforrásainak 70-80 százalékát használja fel – és az olló tovább nyílik. A fogyasztói társadalom szemlélete a világ más részeitől, így Oroszországtól sem idegen. 

A mai napig szenvedünk a kilencvenes évek kérkedő, habzsoló fogyasztási modelljétől

– állapítja meg önkritikusan. 

Azért, hogy a megoldásra váró problémáktól elvonják a figyelmet, ellenségképet kell teremteni 

– vélekedik a Nyugatról. Ennek kapcsán a terjeszkedő EU-ban mind gyakrabban szóba kerül, hogy fel kell készülni a világháborúra. Amelyben a NATO–Európa néhány napig, vagy néhány óráig létezhetne – utal Karaganov az oroszországi nukleáris fegyverek tömeges bevetésére. 

A „klipizált tudat” által fenyegetett embertömegek mindent bevesznek – jön elő a karaganovi filozófia. (A „klipizált tudat” Karaganov szóalkotása. Jelentése körülbelül: az elemzés helyett átvett sztereotípiák, manipulációk által meghatározott beállítódás.) Keményen fogalmazza meg a véleményét: 

Az európai elit, a szó meritokrata értelmében szinte teljesen elvesztette a stratégiai gondolkodás képességét.

Az amerikaiak sem kapnak jobb osztályzatot a Kreml-ideológustól. Intellektuális képességeik szerinte megdöbbentő hanyatlására egy példát hoz fel: Biden azt mondja, hogy a klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent, mint egy atomháború. 

A nemzetközi feszültség immáron másfél évtizedes növekedéséhez hozzájárult a történelemben példa nélküli gyorsasággal végbement 

erőviszony-eltolódás a Régi Nyugattól a felemelkedő Világtöbbség irányába

(Karaganov-szóhasználat). Valóságos földrengéssorozat rázta meg a globális geopolitikát, gazdaságot, ideológiát, jellemzi a négyeleműnek tekintett folyamatot. 

Oroszország felemelkedése

1. Először a Szovjetunió az ötvenes-hatvanas években, majd az ébredő Oroszország rengette meg a fél évezredes nyugati uralom alapját, a katonai fölényt.

2. A Nyugat által elkövetett hibák, a vakhit a végső győzelemben, Oroszország kigolyózása – aminek következtében Moszkva a Globális Dél nevű (Világtöbbség) tömörülés katonai-stratégiai támaszává vált.

3. A Nyugat vakhite a liberális-demokratikus-globalista kapitalizmusban, annak kizárólagosságában oda vezetett, hogy támogatta Kína felemelkedését. Abban bízott, hogy Peking demokratizálódik, így a vezetése megnehezül és végül besorol a Nyugat farvizére.

4. Az USA komoly és szükségtelen konfliktusokba bonyolódott, amelyeket elvesztett (Afganisztán, Irak, Szíria). Amikor az USA kilépett a stratégiai fegyverzetkorlátozó egyezményekből, Moszkvában felébredt az önfenntartási ösztön. Elindította a stratégiai fegyverzet-modernizálást, amelynek eredményeképpen a 2010-es évtized végére nemcsak paritást ért el, hanem egyes területeken, ugyan időlegesen, előnyt is szerzett – véli Karaganov. 

Háború és béke

Mindezen tényezők elindították az új, minőségi és mennyiségi fegyverkezési hajszát. Új tömegpusztító, a tiltások-ellenőrzések hálóján kívül eső fegyverfajták jelennek meg. Karaganov idesorolja a biofegyvereket, amelyeket emberek, etnikai csoportok, állatok és növények ellen vethetnek be. 

A drónfegyverkorszak elmossa a különbséget a háború és a béke között.

Karaganov különösen veszélyesnek ítéli meg a mesterséges intelligencia katonai alkalmazását. Nemcsak a fegyverek veszélyességét növeli, hanem bármely helyi konfliktus kiszélesedésével fenyeget.  

Putyin bizalmasa

Szergej Karaganov – a „régi” KGB-bázisú iskola egyik fiatalabb (1952-es születésű) képviselője, Jevgenyij Primakov akadémikus egykori miniszterelnök, külügyminiszter, SzVR-elnök egyik közeli munkatársa. Ma is a Vlagyimir Putyin–Szergej Lavrov duó legbelső tanácsadói köréhez tartozik. Több mint húsz éve a hatalmi központ közelében van, gyakorlatilag a Putyin-csapat egyik támasza, noha már Borisz Jelcin alatt is a pályán volt. 

Évtizedek óta – egy ideje tiszteletbeli elnökként – vezeti a moszkvai Kül- és Védelempolitikai Tanácsot (Council on Foreign and Defense Policy). 1998-ban meghívták a Rockefeller alapította Trilaterális Bizottságba és az amerikai Külkapcsolatok Bizottságába (Council on Foreign Relations). Nevéhez fűződik az úgynevezett Karaganov-doktrina, azaz, hogy a „közel-külföldön” (értsd a volt szovjet köztársaságokban, a Baltikumon, Ukrajnában, Közép-Ázsiában, a Dél-Kaukázusban) élő oroszok emberi jogait védeni kell, hogy ezek az emberek később támaszai legyenek Moszkva befolyásszerző politikájának a régióban. 

Másik tézise az Eurázsiai Blokk (Kína és Oroszország) gazdasági, politikai támogatása, beleértve Kína Övezet és Út Kezdeményezését, az Eurázsiai Gazdasági Unió tervét. Manapság sokat idézik Karaganov híres mondását: „Oroszország genetikailag autoriter hatalom”. 

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.