Rendkívüli honvédelmi bejelentés: bevetették a magyar Gripeneket – a vadászgépek elfogták az idegen repülőket

Éles bevetésen a magyar Gripenek a NATO Balti Légtérrendészeti Missziójában – közölte a honvédelmi miniszter szombaton kora délelőtt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf részleteket is közölt arról, mi vezetett odáig, hogy bevetették a Gripeneket.

Ahogy korábban arról beszámoltunk, augusztus 1-jétől negyedik alkalommal látja el Magyarország vezető nemzetként a balti országok légtérrendészeti feladatait Spanyolországgal és Olaszországgal együttműködésben, mintegy 80 katonával és négy Gripen harci repülőgéppel.

A NATO keleti szárnyán a légi jelenlét nem csupán katonai gyakorlat, hanem stratégiai üzenet, hiszen a szövetség tagjai egymás biztonságáért is felelősséget vállalnak. A honvédség Gripenjei nem csak a magyar légteret őrzik, ugyanis Magyarország régiós szerepvállalása keretében több mint egy évtizede védi Szlovénia légterét, és 2024-től Szlovákia és Horvátország is a magyar légierő oltalma alatt áll.

A balti kontingens gerincét a kecskeméti MH 101. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár adja, de veszprémi, szolnoki és pápai katonák szaktudása is megjelenik. A Gripenek technikailag minden tekintetben alkalmasak a feladatra, de a repülőgépek képességei önmagukban mit sem érnének azok nélkül, akik nap mint nap biztosítják működésüket. 

Tősér Péter, a Baltikum Légtérrendészeti Misszió parancsnoka a közmédiának adott korábbi interjúban arról beszélt, hogy az állomány nagy része már legalább egy, de több mint fele két missziót is megjárt. A szolgálat pedig a kontingens tagjai részéről nem igényelt különleges felkészülést, hiszen ezeket a feladatokat látják el nap mint nap a magyar légtérben is.

Bevetették a Gripeneket: rendkívüli honvédelmi bejelentés

A Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai Siauliai repülőtérre települve hajtja végre feladatait. Szalay-Bobrovniczky Kritóf most azt közölte, hogy a magyar Gripenek

• az azonosítatlan repülőgépeket a Balti-tenger felett, 
• 11 ezer méteren,
• nemzetközi eljárásrend szerint fogták el és azonosították,
• majd visszatértek litvániai bázisukra.

Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, így 2004-es NATO-csatlakozásuk óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát négy hónapos váltásokban.

Magyarország először 2015 szeptemberétől 2016 januárjáig látta el vezető nemzetként a balti országok légtérrendészeti feladatait NATO-parancsnokság alatt Németországgal mint kisegítő nemzettel, majd 2019 májusa és augusztusa között Spanyolországgal és Nagy-Britanniával.

Legutóbb 2022 augusztusától decemberéig szintén vezető nemzetként, öt másik NATO-tagállam – Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium és Olaszország – légierejével együttműködve vett részt Magyarország a balti légtérrendészeti misszióban.

A legutóbbi nyilvánosan ismert adat szerint egyéként 2022-ben 19 éles riasztás és 62 gyakorló felszállás történt a magyar kontingens részvételével. Az aktuális misszióban ez volt tehát az első éles bevetés.