Az ukrán háború egyik kevéssé tárgyalt oldala a csip-ipar érintettsége. Moszkva rakétái, légi ereje a Reuters exkluzív, minapi értesülése szerint megsemmisítették Ukrajna mindkét, a csipgyártásban létfontosságú anyagot, a neont (nemesgázt) gyártó üzemét. Ennek globális kihatása lesz a világ csip-iparára, hiszen a globális neon-gyártó kapacitás mintegy ötven százaléka pusztult el. A másik ötven százaléknyi kapacitás nagyrészt kínai és oroszországi ellenőrzés alatt áll.
Ukrajna nyugati támogatással még az idén el akarja indítani a csipgyártást. Oroszország a Reuters értesülése szerint szétbombázott Odesszában két, a csipgyártáshoz létfontosságú lézerberendezésekben használatos neongáz-gyártót (a Cryoint és az Odessza melletti Juzsnében működött Ingast), amelyek évente
a világ szükségletének mintegy a felét, becslések szerint 250-270 tonnányi neon-gázt állítottak elő és exportáltak.
Ezzel veszélybe került az egész világ csip-ipara, a fellépő hiány miatt tovább drágulnak a félvezetők a nemzetközi piacokon - jegyzi meg a Reuters.
Az orosz csipsztár
Csak közvetett összefüggésben a fentiekkel: Oroszország legnagyobb csipgyár-konglomerátuma ez év végéig megjelenik a moszkvai tőzsdén. A 2019-ben alakult Element nevű vállalatcsoport azt várja, hogy a börzén a céget 100-150 milliárd rubelre értékelik és a beköszönő megjelenésen, a tőzsdei elsődleges részvénykibocsátáson (IPO) sikerül 10-15 milliárd rubelt összeszednie. A befolyt pénzt beruházásra fordítják. A várakozások szerint ez lesz Oroszországban a tech-szektorban az utóbbi évek legnagyobb volumenű tőzsdei megjelenése. A hírt a tekintélyes moszkvai gazdasági lap, a Vedomosztyi tette közzé, és a Forbes orosz nyelvű kiadása is ez alapján ír róla.
Vlagyimir Putyin várható újabb elnöki ciklusában vélhetően
nagy lendületet kap az importhelyettesítési általános program keretében a honi csipgyártás is.
Erre alapozhatnak az Elementet a tőzsdére vivő tulajdonosok is, jegyezte meg a Vedomosztyi egyik névtelen forrása.
Az egész ágazat növekedésének egyik forrása a szektor állami támogatása, amely az elmúlt néhány évben a többszörösére szökött fel
– tette hozzá. Ukrán források szerint Oroszország jelenleg a csipgyártásban a mintegy húsz évvel ezelőtti szinten van. A legkisebb méretű csip, ami ott készül, 90 nanométeres, állítja az Ukrainszka Pravda. A Kremlhez közelálló Rosszijszkaja Gazeta néhány hetes híre:
Oroszország 2030-ra eléri a világszínvonalat és képes lesz akár 3 nanométeres mikrocsipek gyártására is.
Az ukrán háború ugrásszerűen növelte a keresletet a modern fegyverekben, a rakéták irányító-műszereiben is használatos csipek iránt. Az Oroszországot sújtó nyugati szankciósorozat egyik első mozzanataként a csipgyártó ipart vonták tilalom alá. Ezzel nemcsak az oroszországi hadiiparnak akartak ártani, hanem Moszkva önállósodását, például a nyugati pénzügyi rendszerről való leválását is akadályozták. A Mir nevű önálló oroszországi nemzetközi fizetési rendszer betéti-, és hitelkártyáiba a csipeket például a zelenográdi Mikron vállalat gyártja.
Az Elementet öt éve alakították, egyesítve az AFK Szisztyema oroszországi pénzügyi részvénytársaság és a gigászi méretű hadiipari-polgári vállalat-konglomerátum, a Rosztyeh (Rostec) eszközeit. Mindkét fél 19-19 vállalatot vitt be az Element szárnyai alá. Ezek a vállalatok a mikroelektronikában aktívak (a tervezésben, kidolgozásban és a gyártásban), azaz a teljes folyamatot felölelik. Az Element büszkesége az egyik legértékesebb oroszországi vállalat, a legnagyobb csipgyártó, a Moszkva melletti Zelenográdban működő Mikron. (Zelenográd, a „szovjet Szilícium-völgy” már 1991 előtt az ország hadiipari és polgári célú elektronikai gyártó-tervezőközpontja volt és hosszú ideig zárt városként kezelték.)
Ékkövek
Az Element további tagjai között találhatóak az oroszországi mikroelektronikai, félvezetőipar más hírességei is. Például a
- NIIET (Elektronikai Tudományos Kutatóintézet) Voronyezsben,
- a magát az oroszországi mikroelektronikai ipar vezetőjeként aposztrofáló Progressz nevű, elektronikai és mikroelektronikai berendezéseket fejlesztő-gyártó tudományos kutatóintézet (AO NIIMA Progressz – még a vállalat pontos moszkvai címét is nehéz megtalálni),
- a különleges fémkerámiai eszközökre specializálódott és Joskar-Olában (az Oroszországi Föderáció részét képező Mari El Köztársaság fővárosában) működő Félvezető Műszerek Gyára RT (AO ZPP),
- a Félvezető Műszergyártó Novoszibirszki Gyár és Tervezőiroda (NZPP Vosztok),
- az ugyancsak félvezető-ipari műszereket gyártó, Voronyezsben letelepedett VZPP-Mikron és más vállalatok.
Szankciók
Évek óta tilos Moszkvának (és Pekingnek) csipgyártó gépeket, gépsorokat eladni . A 90 nanométeres, ma már kevésbé korszerűnek tekintett csipeket Oroszországban kínai és holland gépsorokon állítják elő. A csip-ipar körüli felhajtás nyomán megjelentek vitatott hírek, amelyek szerint Oroszországban
az importált nyugati mosógépekből, kávéfőzőkből, pirítós-sütőkből szerelték ki a csipeket és építették be rakéta-alkatrészként.
Szakemberek ezt kétkedéssel fogadták, mondván, az ezekben a készülékekben lévő félvezető áramköri lapkák (a csipek) nem optimálisak katonai eszközökbe való beépítésre. Oroszország kerülő úton, harmadik államok bevonásával eddig is beszerezte a szükséges elektronikai alkatrészeket, de kiemelt programként kezelik a hazai, modern és nagy szériában való gyártásra is alkalmas csipek tervezését, kifejlesztését és gyártását.
