A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján több ország is kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy hol találnak forrásokat az Ukrajnának szánt százmilliárd dolláros alaphoz. Egy, a megbeszéléseken részt vevő, neve elhallgatását kérő, magas rangú diplomata a Bloombergnek kijelentette, hogy célszerűbb lenne kisebb összeget ígérni, ami elfogadhatóbb lenne a tagállamoknak.
A tisztviselők szerint több miniszter hangsúlyozta, hogy a NATO-kezdeményezésnek nem szabad versenyeznie a kétoldalú és az uniós támogatásokkal, egyben figyelmeztettek: a katonai szövetségnek nem szabad olyan ígéretet tennie Ukrajnának, amelyet nem tud betartani. Egy másik magas rangú diplomata szerint a százmilliárd dolláros összeg olyan nagy, hogy beleszámítják az eddig küldött kétoldalú hozzájárulásokat is,
vagyis a jövőben Kijev nem sok támogatást kapna.
Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter pedig újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a tagállamok célja, hogy a keleti szomszédunk megkapjon minden szükséges segítséget, de el kell kerülni a kétszeres pénzszámlálást és ugyanazon dolgok megvásárlását. Az észak-atlanti szövetség vezetői leghamarabb júliusban Washingtonban dönthetnek az ukrajnai alapról.
Ez nem csak a pénz miatt fontos: a csomag részeként a ellenőrzése alá kerülne az összes, mintegy ötven ország Ukrajnába irányuló fegyverszállítása és ennek koordinálása is. A lépés elvileg megvédhetné a már kialakult rendszert a novemberi választások után esetlegesen bekövetkező amerikai politikai változásoktól.
Ha a szövetség tagjai elfogadják Stoltenberg NATO-főtitkár javaslatát, akkor egy fontos változást hagynak jóvá: ugyanis eddig a NATO tudatosan határolta el magát ezektől az erőfeszítésektől, mert így el tudta kerülni, hogy közvetlen konfliktusba kerüljön Oroszországgal. A támogatás intézményesítése viszont egy hosszabb távú elköteleződés félreérthetetlen jele. Azonban a javaslat, főleg a százmilliárd dolláros összeg, kemény vitákat generál a szervezeten belül.
Szijjártó: háborús pszichózis uralja a NATO-tA NATO-n belül háborús pszichózis uralkodik, ami súlyos eszkalációs kockázatot hordoz, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A tárcavezető szerint minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke. |
