Csütörtökön a NATO tagállamainak külügyminiszterei a szövetség brüsszeli székhelyén találkoznak, hogy megünnepeljék az Észak-atlanti Szerződés aláírásának 75. évfordulóját. Az egymás után kirobbanó nemzetközi konfliktusok és az országok közti heves viták azonban sötét árnyékot vetnek az eseményre.

North Atlantic Treaty Organization (NATO) Secretary General Jens Stoltenberg (R) speaks as Ukranian Minister for Foreign listens on during the alliance's 75th anniversary at the NATO Headquarters in Brussels on April 4, 2024. The NATO military alliance on April 4, 2024, marks the 75th anniversary of the signing of its founding treaty in Washington. (Photo by KENZO TRIBOUILLARD / AFP)
Jens Stoltenberg főtitkár a 75. évfordulójának ünnepségén tartott beszédet / Fotó: AFP

A NATO 1949-ben alakult az Egyesült Államok vezetésével, hogy egy európai hadi szövetség létrehozásával közösen védekezzenek a Szovjetunió fenyegetése ellen. A régi ellenség azonban több mint három évtizede összeomlott, a hidegháborúnak vége, a jelenleg 32 tagú, egymilliárd embert összekötő csoport pedig az utóbbi évekig csak elszórtan működött együtt.

A NATO a történelem legerősebb, legtartósabb és legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében

– jelentette ki az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár. A kritikusok szerint azonban a főtitkár kijelentései nem tükrözik a valóságot.

Az elmúlt néhány évben a NATO szilárdsága több konfliktus miatt is próbára lett téve:

  • az orosz–ukrán háború lerántotta a leplet a tagállamok felkészületlenségéről;
  • az izraeli háború pedig egymás ellen fordította a legnagyobb országokat.

A Hamász tavaly októberi támadása a közelmúlt egyik legmegosztóbb konfliktusának kitöréséhez vezetett, és súlyos törésvonalak alakultak ki a zsidó és a palesztin állam támogatói között – ebben a háborúban azonban a NATO csak közvetlenül, elsősorban a vörös-tengeri védelmén keresztül vesz részt.

A szövetség európai tagállamai azonban hatalmas mennyiségű pénzt, fegyvert és felszerelést küldtek Kijevnek, hogy megerősítsék az országot az orosz invázió ellen, ez pedig napvilágra hozta, hogy a tagállamok valójában mennyire nem voltak felkészülve egy háborúra.

A szövetség tagjai nem teljesítik hadi kötelezettségeiket, és ezzel mindannyiunkat sebezhetővé tettek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy félvállról vegyük a védelmet, amikor orra robbannak ki konfliktusok világszerte

– írta Grant Shapps brit védelmi miniszter a The Telegraphnak egy cikkben, amely a NATO évfordulójának napján jelent meg. A politikus a két évtizeddel ezelőtt kitűzött, a 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokra utalt, amelyet tavaly mindössze 11 tagállam teljesített, és meglepő módon a leggazdagabb országok voltak a legjobban lemaradva.

S bár idén várhatóan már 18-an képesek lesznek a cél elérésére, a lemaradások sokáig fékezték a tagok közti együttműködést.

Európa 56 milliárdos lyukat hagyott a NATO védelmi kiadásaiban

A lemaradóké egyben a legnagyobb és költségvetési hiány is a blokkon belül. A NATO-tagállamoknak ráadásul ezt a hatalmas összeget évente kellene elővarázsolniuk, amikor a kontinens gazdaságai súlyos válsággal néznek szembe.