A NATO-nak 35-50 új dandárra lenne szüksége ahhoz, hogy biztosan meg tudja védeni magát egy esetleges orosz támadástól, ennyi egység felállítása pedig igen nagy kihívás – értesült a Reuters katonai forrásból. A neve elhallgatását kérő illetékes csak ennyit árult el egyelőre a titkos tervből.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy egy dandár 3-7 ezer emberből áll,
vagyis minimum 105 ezer, maximum 350 ezer új katonát kell előteremteni.
A számok jól érzékeltetik, milyen megerősítésre van szüksége a NATO-nak. Források szerint csak Németországnak például meg kellene négyszereznie légvédelmi kapacitását.
A szövetség vezetői a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón állapodtak meg a több mint három évtized óta első nagyobb védelmi tervről, és a tisztviselők azóta is azon dolgoznak, hogy ezt konkrét katonai igényekre bontsák le.
Meghatározták a prioritásokat
A legfrissebb terveket az e heti, ünnepi NATO-csúcson terjesztik be a vezetők elé, most emlékeznek meg ugyanis a szervezet megalapításának 75. évfordulójáról.
A szövetség egyik tisztségviselője elmondta a hírügynökségnek, hogy a katonai tervezők „részletesen felmérték, mennyi katonára és milyen felszerelésre van szükség”. „Lég- és rakétavédelem, nagy hatótávolságú fegyverek, logisztika és nagyszabású szárazföldi manőverek végrehajtására alkalmas alakulatok szerepelnek a prioritások között” – fogalmazott.
„A NATO valószínűleg szigorúbb célokat fog kitűzni a szövetségesek számára, mivel olyan erőket fejlesztünk ki, amelyek képesek végrehajtani terveinket, és megfelelni az előttünk álló fenyegetéseknek. Biztosak vagyunk abban, hogy az elrettentésünk erős és az is marad” – tette hozzá.
A német védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni a NATO jövőbeli terveit, mivel azok titkosak. A szóvivő azonban azt is elmondta, hogy
minden szövetségest felszólítottak: hangolják össze a NATO-val a képességigényeket,
és a munka jövőre is folytatódni fog.
Honnan szednek ennyi katonát?
Egyelőre nem világos, honnan szednek a tagállamok elegendő katonát a 35-50 új dandár feltöltésére. Elképzelhető, hogy átirányítják őket más erőktől, vagy próbálnak új katonákat toborozni, esetleg a két módszert együtt vetik be. A toborzás mindenesetre nem lesz egyszerű, mert például a németek egyáltalán nem akarnak katonáskodni.
Az ukrajnai háború tapasztalatai mutatták meg azt is, mennyire fontos a légvédelem a katonai és polgári infrastruktúra biztonságának garantálására. Különösen igaz ez Németország esetében, amely egy esetleges Oroszországgal folytatott fegyveres konfliktusban fontos logisztikai központ és állomáshely lenne.
A hidegháború idején az ország frontállamként 36 Patriot légvédelmi egységgel rendelkezett, de még akkor is a szövetségesek támogatására szorult.
Ma a német haderőnek mindössze kilenc Patriot-egysége van, miután a 2022-es orosz invázió óta hármat Ukrajnának adományozott, de a kormány már megkezdte új légvédelmi rendszerek megrendelését, hogy növelje a készleteket.
A hidegháború lezárása után más tagállamok is leépítették a légvédelmi rendszereket, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ezután csak csökkentett rakétafenyegetéssel kell majd szembenézniük például Irán részéről.
Ez a felfogás drasztikusan megváltozott Oroszország ukrajnai inváziójával, ami a NATO-szövetségeseket arra késztette, hogy növeljék lőszerkészleteiket és fejlesszék légvédelmüket.
