Egyre többen tárgyalnának a békéről Ukrajnában, de csak kevesen adnának területet a fegyvernyugvásért
Az ukrán lakosság jelentős része, közel 44 százaléka úgy véli, hogy itt az ideje a béketárgyalások megkezdésének Oroszországgal – derül ki a Razumkov Központ felméréséből, amit a Kárpáti Igaz Szó szemlézett.
A Razumkov Központ felmérése szerint az ukránok körében növekszik a tárgyalások iránti igény. Tavaly májusban még csak 23 százalékos volt a béketárgyalások támogatottsága.
A felmérés adataiban regionális eltérések is megfigyelhetők. A dél-ukrajnai válaszadók 60 százaléka támogatja a tárgyalásokat, míg Nyugat-Ukrajnában ez az arány 35 százalék, Kelet-Ukrajnában pedig a válaszadók egyharmada ért ezzel egyet.
Bár sokan támogatják a tárgyalásokat, a válaszadók túlnyomó többsége,
83 százalék ellenzi az ukrán csapatok kivonását Donyeckből, Luhanszkból, Zaporizzsjából és Herszonból.
Emellett a megkérdezettek 76 százaléka úgy véli: Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját feltételei szerint lenne hajlandó békemegállapodást kötni.
A válaszadók jelentős része továbbra is abban hisz, hogy Ukrajna katonailag győzedelmeskedhet Oroszország felett. Több mint fele (51 százalék) szerint az 1991-es határokhoz való visszatérés – amely magában foglalná mind a négy részben megszállt régiót és a Krímet – lenne a békemegállapodás minimális feltétele.
Három forgatókönyvre kérdeztek rá
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérése szerint egy év alatt háromszorosára nőtt, és immár 32 százalék azoknak az aránya, akik hajlandók lennének területi engedményekre a háború mielőbbi befejezése érdekében. A kutatás során három potenciális békecsomagról kérdezték a résztvevőket.
A felmérés adataiból kiderült, hogy a jelenleg megszállt területek felszabadítása és a NATO-csatlakozás elhalasztásával, de az EU-csatlakozással járó lehetőséget 38 százalék támogatja, viszont a többség (54 százalék) számára ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan. Ha ehhez a csomaghoz Ukrajna NATO-tagsága is párosul, akkor 47 százalékra nő a támogatók száma. Amennyiben pedig Herszon és Zaporizzsja megye is visszakerülne Kijev ellenőrzése alá, akkor 57 százalék beleegyezne egy ilyen forgatókönyvbe, bár többnyire „nehéz kompromisszumként”, hiszen a többi terület továbbra is orosz kézen maradna.
