A bérmegállapodás a magasabb jövedelműek fizetésére is hatással lesz – mondta lapnak Humán Centrum szakértője .Dénes Rajmund Attila szerint
Ugyan a minimálbér-emelés célja az, hogy felzárkóztassa az alacsonyabb jövedelműeket az átlagbérekhez, ez kétségtelenül hatással lesz a magasabb bérkategóriákra is, és a teljes bérskálát felfelé mozdítja.
Ugyanis a minimálbér mindig egyfajta viszonyítási alapként szolgál, és általában azon munkavállalók alkupozícióját is erősíti, akik magasabb fizetést kapnak, hiszen
a két bér közötti különbséget szeretnék megőrizni.
Ha gyors bérfelzárkóztatásra kerül sor, az jelentősen növeli a bérköltségeket, amely alapos körültekintést és alternatív megoldásokat igényel. Ennek kapcsán Dénes Rajmund kiemelte: „A növekvő bérköltségek miatt, és ahol ezen felül munkaerőhiány vagy létszámstop gátolja a megrendelések teljesítését,
a vállalatok nyitottabbak a költséghatékony, azonnal bevethető atipikus foglalkoztatási formák iránt:
legyen szó részmunkaidős lehetőségekről, szövetkezeti – nyugdíjas- és diák- – foglalkoztatásról vagy a munkaerő-kölcsönzésről.
Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is.”
Az sem mellékes, hogy az atipikus foglalkoztatás térnyerésének a szeniorok, nyugdíjasok, kismamák és diákok lehetnek a nyertesei.
Intenzív maradhat a béremelkedés üteme a fizikai munkavégzésért járó fizetésekben. A fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett. Ennek hátterében a beruházások, és a szakemberhiány mellett az áll, hogy a minimálbér emelése meghaladta az átlagkereset növekedését. Ez az intenzív bérnövekedés tovább folytatódhat 2025-ben is, amely jelentős hatást gyakorol majd az alacsonyabb kategóriájú bérek alakulására – hangsúlyozta a szakértő.
A megállapodás szerint 2025. január 1-től 9 százalékkal, illetve 7 százalékkal emelkednek majd a kötelező legkisebb keresetek. Így a minimálbér bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum (a köznyelvben „szakmunkás minimálbér”) pedig bruttó 348 800 forintra nő. Ennek függvényében az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193 382 forint, míg a szakmunkás minimálbér nettó 231 952 forint lesz havonta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.