A gazdaság újraindításának költségvetését tárgyalja a parlament

Szerda óta zajlik az Országgyűlésben a 2025-ös költségvetés általános vitája, amihez eddig az ellenzék soraiból 200 módosító indítvány érkezett. Mint megírtuk, Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt hangsúlyozta: a 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól. Szerinte a büdzsé tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy tovább növeljék a családok támogatását, megerősítsék a vállalkozásokat, megvédjék a rezsicsökkentést, megőrizzék a nyugdíjak értékét, garantálják az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjék Magyarország határait az illegális migrációtól. Eközben arra is ügyel a kabinet, hogy tovább mérsékelje a hiányt és az államadósságot.

Költségvetés: az államtitkár szerint elérkezett az újrakezdés ideje

Csütörtökön Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy új gazdaságpolitika költségvetése lesz a 2025-ös büdzsé, amely a gazdaság újraindulását és a fenntartható növekedés előmozdítását célozza. 

– fogalmazott, hozzátéve, a beruházási aktivitás 2025-ben ismét erőre kaphat a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek hatására, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) biztosított támogatásokkal, valamint a megfizethető lakhatást elősegítő intézkedések eredményeként. Jövőre így 3,4 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, az infláció pedig 3,2 százalékra csökkenhet, sőt, a GDP a következő években 3-6 százalékkal emelkedhet.

Fidesz: 1,5 százalékos növekedést jelent önmagában a Demján Sándor Program

Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője a Demján Sándor Programot emelte ki, ami szerinte új távlatokat nyit a hazai kis- és közepes vállalkozások előtt, amelyek a gazdaság gerincét jelentik. Fő célja, hogy a kkv-k átlagos méretét megduplázzák a következő 4-5 évben.

Összegzése szerint a jövő évi költségvetésben összesen 1400 milliárd forint lesz a különböző programrészekre, és azt várják, hogy a Demján Sándor Program közvetlenül is 1,5 százalékos GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben.

DK: nem reális a költségvetésben jövőre tervezett 3,4 százalékos növekedési prognózis

Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció politikusa a kormány által 2025-re tervezett 3,4 százalékos gazdasági növekedés realitását kérdőjelezte meg és illuzórikusnak nevezte a jövőre tervezett 3,7 százalékos deficitet is. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben sem teljesült a kormány növekedésre vonatkozó prognózisa, 2023-ban még az „előjelet sem sikerült eltalálni”, hiszen a tervezett 4,1 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékos visszaesés lett. 

Pozitívnak nevezte viszont a hároméves bérmegállapodást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bérek és a nyugdíjak tartósan elváltak egymástól, komoly szociális válság fog kialakulni a nyugdíjasok kárára. Pozitívnak nevezte a hároméves bérmegállapodást, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bérek és a nyugdíjak tartósan elváltak egymástól, komoly szociális válság fog kialakulni a nyugdíjasok kárára.

KDNP: újra növekedési pályára állhat a magyar gazdaság

– mondta a KDNP képviselője, Juhász Hajnalka aki szerint 2025-től újra növekedési pályára állítják az országot. Az amerikai elnökválasztás eredményére utalva hozzátette: reményeik szerint 2025 a béke éve lesz. Ebben a szellemben tervezte a kormány a költségvetést, amelyben a honvédelmi költségek a GDP 2 százaléka fölött maradnak, továbbra is megóvják a rezsivédelmi intézkedéseket, kiterjesztik a családtámogatási intézkedéseket, ösztönzik a beruházásokat, erősítik a kkv-kat, csökkentik a lakhatási költségeket és kiszámítható, tartós béremelést biztosítanak.