Furcsán viselkedik a bitcoin, hol a csavar a történetben? - ez a három forgatókönyv vázolható fel a jövőről

A globális tőzsdék az utóbbi napokban szabályosan megünnepelték Washington és Teherán lehetséges közeledését, ám a bitcoin makacsul beragadt a 75 000 és 78 000 dollár közötti sávban.

Összevissza ingadozik a geopolitikai helyzet

Miért nem mozdul az első számú kriptodeviza árfolyama, miközben a főbb részvényindexek már emelkednek, és milyen értékeltség reális még ezen a nyáron, ha Trump és az ajatollahok aláírják a megállapodást? 

Persze amiről jelenleg Washington és Teherán tárgyal, az nem egy hagyományos értelemben vett békemegállapodás. Mindössze egy 60 napos tűzszünetről van szó, a Hormuzi-szoros újranyitásáról és a szankciók későbbi feloldásáról, ha Irán ellenőrizhető módon végrehajtja a nukleáris területen vállalt kötelezettségeit.

Szombaton Trump már „nagyrészt megtárgyaltnak” nevezte a megállapodást, egy nappal később pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma jelentős előrelépésről beszélt. Az iráni fél azonban egyidejűleg halogató taktikával vádolta Washingtont, május 25-én pedig az Egyesült Államok ismét légi csapásokat indított az iráni infrastruktúra ellen, amit 28-án is megismételt.

A Polymarket, vagyis a blokkláncalapú, decentralizált előrejelző rendszer szerint a végleges amerikai–iráni békemegállapodás valószínűsége május 31-ig mindössze 17 százalék, június 30-ig 49 százalék, július 31-ig pedig 67 százalék. Csak  év végére emelkedik a béke valószínűsége 79 százalékra.

Aki azonban a „közvetlenül az aláírás előtti” narratívát kritika nélkül elfogadja, az jelentősen túlbecsüli a diplomáciai helyzetet. Az iráni uránkészlet és a befagyasztott eszközök sorsa, valamint az, hogy a szankciók feloldására Irán nukleáris területen vállalt kötelezettségei teljesítése előtt vagy után kerüljön-e sor, továbbra is vitatott kérdések maradtak. Ráadásul az iráni állami televízió nyilvánosan elutasította Trump Hormuz-kérdésben elfoglalt álláspontját.

Furcsán viselkedik a bitcoin, hol a csavar a történetben?

Rátérve a bitcoinra, az a legfontosabb kérdés, hogy miért változtak meg a reakciói a geopolitikai kihívásokra. 

A törés 2023-ban következett be, a bitcoin azóta viselkedik másként, mint az ukrajnai háború kezdetén. Az utóbbi időben a kriptodevizák egyáltalán nem digitális menedékként reagálnak a válságokra, sokkal inkább – a technológiai részvényekhez hasonló – kockázatos eszközként. 

Az alapul szolgáló mechanizmus érthető.

• A béke kilátásai csökkentik az olaj árát, mivel az iráni olaj ismét szabadon áramolhatna a globális piacon.
• Az alacsonyabb energiaköltségek mérséklik az inflációt.
• A csökkenő inflációs várakozások növelik a Fed kamatcsökkentéseinek valószínűségét.
• Alacsonyabb kamatok mellett a kockázati tőke gyorsabban áramlik a volatilis eszközosztályokba, beleértve a bitcoint is.

Ez a láncreakció például május közepén egyértelműen megfigyelhető volt. Ahogy a tárgyalások elakadtak és az amerikai csapások fokozódtak, a bitcoin, az ether és a solana esett, míg a Brent nyersolaj ára 110 dollár fölé emelkedett.

Trump május 23-i békülékeny nyilatkozatait követően a Brent nyersolaj ára körülbelül 99 dollárra esett, a bitcoin pedig órákon belül 77 500 dollár fölé ugrott vissza. Aki tehát továbbra is kizárólag „digitális aranynak” tartja a bitcoint, az figyelmen kívül hagyja a megváltozott piaci helyzetet.

• Ezt magyarázza részben, hogy a májusi volatilitás számos tőkeáttételes pozíciót felszámolt. A Coinglass adatelemző platform szerint egyetlen kereskedési nap alatt több mint 660 millió dollárnyi kriptopozíció tűnt el, beleértve a mintegy 180 millió dolláros bitcoinpozíciókat.
• Másodszor, a Glassnode platform adatai szerint az ezernél több bitcoint tartalmazó tárcákban tavaly november óta nem látott ütemben gyűlnek az egységek, miközben a lakossági befektetők kitáraznak. Ez újraelosztásra utal, nem pedig trendfordulóra.
• Harmadszor, a békemegállapodást részben már beárazhatták. A hivatalos aláírást követően egy eladási hullám bontakozhat ki, ami valós kockázatot jelent.

A piac azonban stabil: a BlackRock iShares Bitcoin Trustja jelenleg körülbelül 62 milliárd amerikai dollárt kezel, ami a teljes piac több mint 45 százalékát teszi ki, míg az összes spot bitcoin ETF együttesen körülbelül 102 milliárd dollárt kezel. 

A jelenlegi kriptopiaci helyzetben három forgatókönyv vázolható fel

Ha június 30. előtt aláírják a békemegállapodást, a Hormuzi-szoros megnyílik, és a Perzsa-öbölből kiáramolhatnak az olaj- és LNG-szállítmányok. A Brent nyersolaj hordóára fokozatosan 75-80 dollár közelébe esik, és a Fed már júliusban csökkentheti az alapkamatot. Ebben a bikapiaci szcenárióban a bitcoin kurzusa szeptemberre 95 000-110 000 dollár közé emelkedhet. Az amerikai Bernstein és a Standard Chartered elemzőcégek a 150 000 dollárt is lehetségesnek tartják, ám inkább csak az év vége felé.

Az alapforgatókönyv viszont az, hogy létrejön az előzetes keretmegállapodás, de végleges békeszerződés nélkül. Az olaj ára továbbra is 90 és 105 dollár között ingadozik, és a Fed kivár. A bitcoin is beragad 75 000 és 90 000 dollár közé, rövid kilengésekkel mindkét irányban.

Végül beköszönhet a medvepiac is a kriptók világába. Erre akkor kerül sor, ha a tárgyalások összeomlanak, az izraeli és amerikai csapások fokozódnak, a Brent nyersolaj ára a háború kezdetéhez hasonlóan 120 dollár felé emelkedik, és az inflációs várakozások ismét emelkednek. A bitcoin ára 65 000 és 68 000 dollár között eshet vissza. A fő támasz pedig 72 000 és 73 500 dollár között húzódik.