Kanada gyors ütemben növeli az alumínium exportját Európába, kihasználva, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros zárlata több más árucikk mellett ennek a fontos alapanyagnak az ellátási láncában is zavarokat okozott és emelte az árakat. Ottawának ráadásul új piacokat is kellett keresnie az amerikai vámok miatt, miközben Európában alumíniumhiány van, így mindkét fél jól jár.
Bár a közel-keleti konfliktus elsősorban a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz (LNG) piacán okoz globális sokkot, a Perzsa-öböl térsége a műtrágyagyártástól az alumíniumkohászatig más nyersanyagok piacán is meghatározó szerepet játszik.
Ez a régió adja mintegy hétmillió tonna gyártási kapacitással a globális termelés 9 százalékát, a kiesése így jelentős áremelkedést okozott.
A Reuters által megkérdezett elemzők, kereskedők és alumíniumipari források szerint
a közel-keleti volumencsökkenés Európát sújtotta a legjobban,
és fokozta a versenyt az Egyesült Államokkal az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ellátásért.
Magas felárral kel el az alumínium
A hiány miatt az európai és az amerikai vevők jóval a londoni fémtőzsdén jegyzett árnál magasabbat kénytelenek fizetni az alumíniumért, amelyre szinte mindennek a gyártásához szükség van az autóktól a konzervesdobozokon keresztül az építési anyagokig.
Az alumínium bruttó – vámokkal és adókkal terhelt – felára Európában 73 százalékkal emelkedett az iráni háború kezdete óta, a hónap elején rekordot döntött tonnánként 621 dollárral, és az amerikai is csúcsra ugrott a múlt héten fontonkénti 1,16 dolláros, azaz tonnánként 2557 dolláros szinttel.
Gregory Wittbecker, a Wittsend Commodity Advisors elnöke szerint azonban legalább tonnánként 2645 dolláros felár kell ahhoz, hogy a kanadaiak Európából ismét az Egyesült Államokba irányítsák át a szállítmányokat.
A londoni fémtőzsdén tonnánként 3670 dollár körül mozognak az árak, de
- az európaiaknak 4300,
- az amerikaiaknak 6200
dollárt kell fizetniük érte összesen a felárral együtt.
Felborították az együttműködést Donald Trump vámjai
Az Egyesült Államok volt hagyományosan a kanadai alumínium legfőbb piaca, de mindent felborítottak Donald Trump elnök vámjai. Egy éve a duplájára, 50 százalékra emelte az importtarifákat, hogy hazavigye az alumíniumgyártást, bár szakértők előre figyelmeztettek, hogy erre csekély az esély.
Az alumíniumgyártás ugyanis roppant energiaigényes ágazat, amelynek legfőbb versenytársa e téren a mesterséges intelligencia, és a magas energiaárak miatt inkább bezárnak, mind újraindulnak az amerikai kohók.
Kanada a vámok miatt kezdte Európába átirányítani az alumíniumot. A Trade Data Monitor (TDM) adatai szerint az idei első negyedévben a kanadai alumínium 54 százaléka került az Egyesült Államokba, ami jelentős visszaesés a tavalyi 63 és a 2024-es 75 százalékhoz képest.
Az európai piac pedig a magas amerikai vámok miatt változatlanul vonzó a kanadai gyártók számára.
Ezt igazolják a számok: 2025 első negyedévében gyakorlatilag nem exportáltak az öreg kontinensre alumíniumot, tavaly áprilistól idén márciusig viszont már a havi kivitel 6-40 százaléka irányult Európába.
Európában nagy a hiány
Európának pedig kell ez a nyersanyag, részben azért, mert a kínaiak – és az amerikaiak, mivel erre nem vonatkoznak Trump vámjai – felvásárolják az itteni hulladékot, és előbbiek aztán feldolgozva exportálják vissza.
Michael Widmer, a Bank of America elemzője szerint a tavalyi 2,2 millió tonna után az idén 5,6 millió tonnás lesz az európai deficit, szemben a 3,8 millió tonnás amerikaival.
Európa tavaly 1,3 millió tonna, azaz a tiszta és ötvözött alumíniumának 21 százalékát importálta a Közel-Keletről, és
az ukrajnai háború miatt már a 16. szankciós csomagban betiltotta az orosz importot is.
Ezeket próbálják pótolni a kanadaival. A TDM adatai szerint tavaly összesen több mint 590 ezer tonna kanadai alumíniumot importáltak – ez 276 százalékkal több a 2024-esnél. Közben az Egyesült Államokba irányuló kanadai szállítások 25 százalékkal, körülbelül kétmillió tonnára csökkentek.
