EU-csúcs: Ursula von der Leyen és Orbán Viktor közösen állt ki a nyilvánosság elé: meglepő nyilatkozatot tettek

Az uniós magyar elnökség két politikai ciklus közötti átmenet idején zajlott, ami mindig kihívást jelent, mégis, sok eredményt hozott – jelentette ki Ursula von der Leyen, csütörtökön Brüsszelben.

Az Európai Bizottság elnöke az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón elmondta: a 15-ik Oroszország elleni szankciós csomag elfogadásával és a G7-ek hitelkeretéről szóló megállapodással az elnökség továbbfejlesztette Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor kiállt a nyilvánosság elé

Kiemelte továbbá, hogy az ambiciózus Budapesti Nyilatkozatban az egész unió egy célt fogalmazott meg: egy versenyképes Európát. „A nyilatkozat felvázolja azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk annak érdekében, hogy Európa továbbra is az üzleti élet elsődleges célpontja maradjon”. Von der Leyen szerint

Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozásáról. „Ez jelentős előrelépés volt Európa belső elmélyítésében”. Mint mondta, az uniós magyar elnökség Európát külsőleg is kibővítette, mivel „mérföldköveket” ért el Montenegró, Albánia és Szerbia uniós csatlakozási útján, továbbá november elején megszervezte az Európai Politikai Közösség nagyon sikeres csúcstalálkozóját Budapesten.

Orbán Viktor a december 31-én véget érő magyar EU-elnökséget értékelve először is megköszönte a remek együttműködést Ursula von der Leyennek és a bizottságnak. Aláhúzta, hogy 

annak érdekében, hogy fontos ügyeket előre tudjanak vinni. Köszönetet mondott António Costának és elődjének Charles Michelnek is, aki szintén sokat tett a sikerek érdekében. Emlékeztetett rá, hogy soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben,

• háború van Ukrajnában,
• a Közel-Keleten
• és Afrikában,
• az eszkaláció veszélye pedig állandó.

Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek, a gazdasági számok pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátramaradunk.

Értékelése szerint eközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei, „van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni”. Ezért úgy döntöttek, hogy Magyarország nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget fog működtetni. Rengeteg munkát tettek bele ebbe a félévbe, a teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek.

A versenyképesség ügyében hangsúlyozta: a Budapesti Nyilatkozat történelmi figyelmet érdemel tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít fel, megfizethető energiát, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, a feladatokhoz pedig határidőket rendel.

Orbán Viktor a magyar elnökség fontos pontjaként emelte ki, hogy a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek az unió történetében először találkoztak, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét. Kitért arra is, hogy a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.

Arra is kitért, hogy a magyar uniós elnökség alatt történt meg a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról. Ez a kérdés tíz-tizenhárom éve volt napirenden, és hol az egyik, hol a másik ország, hol több ország együttes ellenállása miatt nem lehetett megvalósítani.

De a magyar elnökség teremtette meg az első alkalmát annak, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről. Sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

Mennyi pénzt adott eddig az EU Ukrajnának?

A bizottság elnöke beszámolt továbbá arról, hogy az uniós csúcs központi témája Ukrajna volt, hangsúlyozva, hogy 2025 döntő év lesz az ország számára. Felhívta a figyelmet, hogy három évvel az orosz invázió után Putyin tovább fokozza erőfeszítéseit, ezért Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelesség.

biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését.

Felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai energiarendszer védelme továbbra is komoly kihívást jelent, mivel Oroszország folyamatosan támadja, ezért az energiaellátás javítása érdekében fokozni kell az összekapcsolhatóságot az EU hálózatával és decentralizálni az áramtermelést. A cél, hogy még a legsötétebb téli napokon is biztosított legyen az energiaellátás - emelte ki.

Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során. A magyar Nemzet tudósításában felidézte, hogy a találkozó elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett, aki ismételten elutasította Orbán Viktor karácsonyra vonatkozó tűzszüneti javaslatát, valamint a fogolycserét az Oroszország és Ukrajna között.

Orbán Viktor azt emelte ki, hogy az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt nem a soros magyar elnökség nevében, hanem attól függetlenül, a kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni. Úgy fogalmazott, hogy sok mindent tettek, most is van egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amelyet nem elnökségi keretben tettek az asztalra.

Ebben nem nagy geopolitikai, békerendezési célokat fogalmaztak meg, mert „azt majd a nagyfiúk”, hanem kisebbet. „Nem látom annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napján ne haljanak meg emberek a frontvonalon, és hogy megegyezzenek a felek arról, hogy 700-700 fogoly hazamenjen. Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érték” – mutatott rá.

Szerinte itt az ideje, hogy a diplomácia visszavegye a vezetést a tábornokoktól, egyébként belátható időn belül nem lesz vége a háborúnak, csak veszteségek lesznek újra és újra.