Schengen: további határátkelők épülnek a magyar-román határon

A magyar és a román kormányzat is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, amelyből mind a két fél sokat profitálhat; tervben van a határátkelőhelyek számának további bővítése is a hosszú várakozási időkből fakadó bizonytalanságok kiiktatása érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bukarestben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a nemrég hivatalba lépett új kormány több tagjával folytatott egyeztetései után stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését. Ennek kapcsán arra is emlékeztetett, hogy Románia a magyar európai uniós elnökség alatt vált a schengeni övezet tagjává, és ezzel végre megszűnt az ellenőrzés a két ország határán, kiiktatva a hosszú várakozási időkből fakadó bizonytalanságokat.

Üdvözölte, hogy ezzel mostanra tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között.

– mondta el a miniszter.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a munka nem ért véget, tovább fog bővülni az átkelők száma, előkészítették az ehhez szükséges megállapodást, illetve megkötötték a szerződést a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére és a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megtervezésére is. „A jövőben is az a célunk, hogy minél több ponton, minél gyorsabban, minél egyszerűbben lehessen átkelni Magyarország és Románia határán” – erősítette meg.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak Románia igen fontos gazdasági partnere, a harmadik legfőbb exportpiaca, a szomszédos országba irányuló kivitel tavaly újabb csúcsot döntött. Megjegyezte, hogy mára több hazai cég is piacvezetővé vált Romániában, és példaként említette a Molt, a Wizz Airt, a Richtert és a Hellt.

Érintette az energetikai együttműködést is, amely szavai szerint mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul, és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett.

s Romániában már folyik az előkészítése egy új tengeri gázmező kitermelésének, aminek nyomán Közép-Európa újabb forrásokhoz juthat 2027-re, ha minden jól megy – tájékoztatott. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben az új helyzetben a földgázkereskedelmi együttműködésünket bővítsük. Az erről szóló tárgyalások már meg is indultak a vállalataink között” – tette hozzá.

Kitért arra a projektre is, amelynek keretében Magyarország Romániával, Azerbajdzsánnal és Georgiával együttműködve zöldenergiát tervez importálni a kaukázusi térségből. Elmondta, hogy most jegyzik be az ezt előkészítő vegyesvállalatot Bukarestben, és már a vezérigazgatót is kinevezték.

A miniszter végül kiemelte, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben.

– jelentette ki.

Majd leszögezte, hogy egyértelműen jobb jóban lenni, mint rosszban, és jelenleg kedvezők a kilátások, ugyanis a román kormány is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, és ennek egyik lényeges garanciája a RMDSZ részvétele. Ennek kapcsán pedig aláhúzta, hogy a párt két fontos tárca, a fejlesztési és a pénzügyminisztérium vezetését is megkapta. „Romániában, a román politikai elitben nem is kérdés, hogy meg lehet bízni az RMDSZ politikusaiban, akik komoly hozzáadott értéket képviselnek a kormányzati teljesítmény szempontjából” – fogalmazott.

Végül az új román kollégájával folytatott tárgyalásával kapcsolatban elmondta, Emil Hurezenauval is a praktikus együttműködésre fogják helyezni a hangsúlyt, s egyetértettek abban, hogy Közép-Európának békére, fejlődésre, stabilitásra van szüksége.