Az egész NATO-ban párját ritkítja, amit Magyarország tett: most már papír is van róla

A NATO 2014-ben határozta meg azt a célkiűzést a tagállamok felé, hogy GDP-jük 2 százalékát költsék védelemre, aminek akkor a szövetség akkori 29 tagjából mindössze 3 felelt meg. A legtöbb európai ország számára éveken át gondot okozott, hogy elérje ezeket a célokat, ám az Ukrajna elleni orosz invázió ezen változtatott, különösen a 2024-es évre.

Kelet-Európa kifejezetten sokat költ fegyverre

A tavalyi év júniusában a szövetség 32 tagjából 23 érte el ezeket a célokat, ami óriási előrelépés az egy évvel korábbi 10/31 értékhez képest is. Érdekesség, hogy a kiadások 2015-ös dollárba számolva Magyarországon nőttek ebben a 10 évben a harmadik legtöbbet, 225 százalékot, amit csak Litvánia (325 százalék) és Lettország (315 százalék) előz meg – derül ki a Statista összeállításából.

GDP-arányosan ugyanakkor Lengyelország költ a legtöbbet fegyverkezésre, kibocsátása 4,1 százalékát, ami magasabb az GDP 3,4 százalékát kitevő amerikai aránynál is. Magyarország 2,1 százalékos költésével teljesíti a kitűzött célokat. 

Utóbbi országnak annak ellenére, hogy NATO-tag, még hadserege sincsen. A szövetségbe az elmúlt két évben csatlakozott Svédország és Finnország egyaránt képes volt megfelelni a követelményeknek.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a 2014-es év ébresztőt fújt a NATO számára, bár a célok elérése lassan haladt, a védelmi költségvetések ekkoriban érték el a mélypontot 2015-ös, konstans dollárárfolyamon számítva, az Egyesült Államok nélkül. 

Az adatokból az is kiderül, hogy Donald Trump azon fenyegetése, amely szerint az Egyesült Államok nem védi meg a potyautasokat, azért nehezen tartható, mert az Oroszországhoz közeli országok, érthető okokból nem spórolnak a védelmi kiadásokkal.

Azonban időközben Trump már a GDP 5 százalékának elköltését várja az európai országoktól.