BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

NATO-költségvetés: Európának nem fér bele a GDP 5 százalékára emelendő küszöb

Trump a GDP 5 százalékára emelné a katonai kiadásokat. A NATO európai tagállamainak költségvetésébe ez egész egyszerűen nem fér bele a jelenlegi gazdasági helyzetben.

Fokozatosan a két és félszeresére, a GDP 5 százalékára emelni a katonai kiadásokat – ezt a távlati célt tűzte ki az új amerikai elnök a NATO tagjainak. Jelenleg a GDP 2 százaléka a cél, de a NATO-tagok negyede ezt sem teljesíti.

NATO Trump
Trump kiadásnövelő tervei nem férnek bele az európai NATO-tagok költségvetésébe / Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Az emeléssel megnövelt katonai kiadások csaknem egyharmadát a beszerzésekre fordítják, vagyis azok igen jelentős részben a nagy hadiipari vállalatoknál, megrendelések formájában landolnak. Repülőgépek, hajók, tankok, ágyúk lesznek belőlük – amelyek társadalmi haszna jóval kisebb a polgári szférában hasonló ráfordítással gyártott berendezéseknél, gépeknél. 

A világ tíz legnagyobb hadiipari gyáróriásából öt amerikai.

Továbbá az Egyesült Államok katonai költségvetése, amely a 850 milliárd dolláros szint körül mozog, a teljes NATO-költségvetés 68 százaléka. Vagyis az USA nélkül a NATO tehetetlen.

NATO-költségvetés: évi ezermilliárd dollár a tét

Amerikai például az európai NATO-államokat, köztük Magyarországot is védő rakétaelhárító pajzs. Amelyet ugyan alapvetően az amerikai haditengerészet tart fenn, de a hajókra szerelt rendszer szárazföldi változata, az Aegis Ashore két kelet-közép-európai országban, Romániában (2016 óta) és Lengyelországban (2024 óta) van. Csehországban és Törökországban pedig korai észlelő radarrendszerekkel véd a keletről esetleg érkező rövidebb és közép-hatótávolságú (500–5500 kilométerig) ballisztikus rakétáktól. Hivatalosan Irán és Észak-Korea, nem hivatalosan Oroszország támadásától védi az öreg kontinenst. 

Moszkva azért is telepíthet Oresnyik hiperszonikus fegyvereket hordozó, közép-hatótávolságú ballisztikus rakétákat Belaruszba, a lengyel határhoz, hogy azok „túl közel” legyenek az északkelet-lengyelországi Redzikowóhoz, így a NATO az odatelepített ellenrakéta-rendszereit ne tudja időben aktivizálni egy esetleges támadáskor. 

  • A jelenlegi pénzügyi évben a NATO-tagok katonai összkiadása megközelíti az 1500 milliárd dollárt. 
  • Ha a kiadásnövelő amerikai feltételeket teljesítve elérik a GDP 5 százalékát kitevő szintet, az legalább megkétszerezi, azaz 3 ezermilliárd dollárra emelné a NATO-tagok katonai költségvetését. 
  • Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a hüvelykujjszabály szerint ennek az összegnek hozzávetőlegesen az egyharmadát költik beszerzésekre, 
  • akkor nagyjából ezermilliárd áramlana be a nagy hadiipari vállalatok megrendelési könyveibe.

Ez a hatalmas összeg megdobja a hadiipari vállalatok bevételét, de hiányozni fog az amerikai és a nyugat-európai NATO-tagok gazdaságából. Márpedig 

Nyugat-Európa, főleg Németország, a recesszió határán bukdácsol, ekkora összegű katonaikiadás-növelést nem engedhetnek meg maguknak az európai államok. 

Enyhíthetné a fegyverkezési nyomást, ha látszana előrelépés az orosz–ukrán háború rendezésében. 

Trump kivár

Az ukrán háború befejezésének esélyei – a Trump-adminisztráció hivatalba lépésével időlegesen javulva – azonban félő, hogy ismét romlanak. Az amerikai elnök egyelőre kivár, még nem lépett Európa és Kína, Oroszország megfegyelmezése ügyében. Csak Kanada és Mexikó remeghet a beígért, de egyelőre nem realizált, február elsejétől életbe léptetendő, 25 százalékos vámtarifa-emelés miatt. Kína sem lehet boldog, Pekingnek ugyancsak február elsejétől 10 százalékos vámemelést helyezett kilátásba Trump – a The New York Times szerint. Washington azzal vádolja a kínaiakat, hogy az egyik legveszélyesebb kábítószert, a fentanilt Mexikón és Kanadán keresztül szállítják az Egyesült Államok területére. 

Könnyen elképzelhető, hogy Trump kivárásos taktikát alkalmaz Moszkvával szemben, lépéskényszerbe hozná a Kremlt. Ennek első eredményei mintha már látszanának is; Marija Zaharova külügyi szóvivő felszólította az amerikaiakat, javítsák ki a Biden-adminisztráció hibáit. Mindenekelőtt az Ukrajnával kapcsolatos korábbi Biden-rendelkezéseket sérelmezik. És láthatóan nem értik, mire megy ki a játék, amikor Trump megfenyegeti őket, hogy a maradék oroszországi importra akkora vámokat akaszt, hogy belezöldülnek – ha nem kezdenek el tárgyalni a békéről az ukránokkal. 

World Economic Forum in Davos
Zelenszkij Davosban – Kijev teljesíthetetlen feltételeket szab / Fotó: Anadolu via AFP

Zelenszkij túlzó követelései

Túl nagy tárgyalási hajlandóság Kijevben sem mutatkozik. Zelenszkij Davosban a Bloombergnek nyilatkozva a tárgyalások feltételéül szabta, hogy az orosz hadsereg térjen vissza a 2022. február 24., a támadás előtti pozíciókba. Moszkva erre határozott nemmel válaszol. 

Ukrajna azt is szeretné elérni, hogy a béketeremtésbe szálljon be Amerika is.

 A Forbes orosz nyelvű kiadása szerint ezt azt jelenti, hogy az Ukrajnába telepítendő békefenntartó erők „kötődjenek” az Egyesült Államokhoz. Borítékolható az is, hogy Moszkva alapból elutasítja a kétszázezres (vagy akár ennél is nagyobb létszámú) békefenntartó erő ukrajnai jelenlétét – akár NATO-, akár nem NATO-országok katonái alkotnák.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.