Debrecen fejlesztése kiemelt cél: a város jövőjéről és fontos beruházásokról is beszélt Szijjártó Péter

A schengeni övezet Debrecenre gyakorolt hatásáról, a magyar–amerikai kapcsolatokról, a járműipar aktuális helyzetéről és a debreceni repülőtérről is beszélt a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter leszögezte, a város és a kormány is elkötelezett a reptér fejlesztése mellett – írta a HAON.

A Harro Höfliger Hungary debreceni üzemében tett látogatást pénteken Szijjártó Péter.

A Hajdú Online az eseményt követően személyes interjút készített a külgazdasági és külügyminiszterrel, amelyben Debrecenről, a nyugati és keleti nyitásról és a béke lehetőségéről kérdeztük.

Ha már Debrecenben vagyunk, megkerülhetetlen, hogy a járműipar is szóba jöjjön. Az utóbbi időben több autóipari cég jelentett be leépítéseket, melyet gyakran az európai járműgyártás válságával magyaráznak. Mennyire nevezhető stabilnak Magyarországon az autógyártás jövője?

Az elmúlt években a világgazdasági körülmények nem segítették sem a fejlődést, sem a növekedést. Amikor háborúk dúlnak, abból gazdasági és pénzügyi bizonytalanság is származik. A gazdasági fejlődésnek a természetes közege a béke, a nyugalom és a stabilitás. A világra az utóbbi időkben egyik sem volt jellemző. Ezért is fontos, hogy Magyarországon a kormány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a stabilitást és a biztonságot garantálni tudjuk. Azért is nagy szó, hogy sikerrel jártunk, mert immár három éve háború zajlik a szomszédságunkban. Hazánkban a befektetők és az emberek biztosak lehetnek abban, hogy a nyugalmat és a stabilitást a kormány biztosítja. 

Ugyanakkor nem egy sziget vagyunk az óceán közepén, nyilvánvalóan nem tudjuk függetleníteni magunkat a világgazdaságtól, amelybe mélyen integrálódtunk, ezért a gazdasági hatások begyűrűznek pozitív és negatív értelemben is. A kormány megfeszítetten dolgozott az elmúlt években azért, hogy Magyarországra számos beruházás érkezzen.

Ezért nagyon fontos, hogy az esetleges leépítések esetén gyakorlatilag azonnal felszívja a munkaerőt a piac, azonnal megjelennek a környékbeli vállalatok HR-esei, és megkeresik azokat, akik épp elveszítették a munkájukat. Amikor beruházókkal tárgyalok, a legtöbb alkalommal kihívásként említik, hogy nincs elég munkaerő.

Az egyik ilyen nagy befektető éppen a CATL és a kínai vállalat a minap jelentette be, hogy tőzsdére lép Hongkongban, az ebből befolyt összeget pedig a debreceni gyár megépítésének finanszírozására fordítaná. Mit jelenthet mindez Debrecen számára? Illetve várhatóak-e további beruházók? Papp László polgármestertől ugyanis gyakran halljuk, hogy a város ipari parkjai lassacskán megtelnek.

Mondhatjuk azt, hogy Debrecen polgármesterének édes terhei vannak. Ha egy város ipari parkjai betelnek, az óriási beruházások érkezését jelenti. Debrecenben ma a magyar gazdaság történetének valaha volt legnagyobb beruházásai egyszerre zajlanak, ráadásul egy iparágban: a CATL és a BMW érkezése tükrözi a magyar gazdasági semlegesség stratégiájának a sikerét is.

A CATL hétmilliárd eurós, vagyis 3000 milliárd forint körüli beruházása az eddigi legnagyobb befektetés hazánkban. Ez lesz Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyára, az elmúlt öt év tíz legnagyobb gyárépítése közé tartozik a kontinensen. Jó hír, hogy elkezdték a modul-összeszerelést, és még idén megindul a cellagyártás. A CATL ugyebár alapvetően a Mercedes beszállítója, amely folyamatosan építi a második magyarországi gyárát Kecskeméten. Tehát, ami Debrecenben történik, az az egész magyar gazdaság számára komoly felhajtóerőként hat.

Az autóipar mellett melyik ágazat biztosíthat kiegyensúlyozott jövőt hazánk számára? Egyúttal mely országok lehetnek Magyarország új gazdasági partnerei?

A legfontosabb most az, hogy a magyar gazdaságban a hozzáadott értéket és a technológiai színvonalat növeljük. Ezt alapvetően a kutatás-fejlesztési és az új technológiákra épülő beruházásokkal tudjuk megteremteni. Fontos látni, hogy a világgazdaság teljesen átalakul abból a szempontból is, hogy a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának sokkal nagyobb szerepe lesz a döntéshozatalban, mint eddig volt. Ahol ezek a fejlesztések megjelennek, ott biztosan lesz gazdasági növekedés.

Ezért is törekszünk arra, hogy legyen egy magyar–amerikai megállapodás. Ennek első eredményét már láthatták a magyar emberek: a világ egyik legnagyobb amerikai szoftverfejlesztő vállalata, az amerikai Diligent úgy döntött, hogy a mesterségesintelligencia-platform fejlesztésének egy jelentős részét Budapestre hozza. Az elkövetkező időkben azon leszünk, hogy minél több kutatás-fejlesztéssel, mesterséges intelligenciával és digitalizációval foglalkozó beruházás jöjjön Magyarországra.

Éppen ebben a bejelentésben hangzott el, hogy 1200 amerikai vállalat van jelen hazánkban, amely 100 ezer embernek ad munkát. A magyar–amerikai kapcsolatoknak egyértelműen jót tesz Donald Trump újbóli beiktatása. Milyen jövőt lát ebben a partnerségben?

Az elmúlt három évben azzal kellett számolnunk, hogy egy könnyen eszkalálódó háború közvetlen szomszédságában élünk, amely konfliktust az európai fősodor folyamatosan felerősíteni szándékozott. Keményen kellett kitartanunk amellett, hogy ebbe a háborúba minket ne kényszerítsenek bele, és meg tudjuk védeni a magyar embereket és az országot a negatív hatásoktól. Donald Trump személyében a nyugati világ egy olyan békepárti vezetőt kapott, aki nemcsak beszél a béke fontosságáról, hanem tesz is érte.

Az a tény, hogy az orosz elnökkel hosszú megbeszélést folytatott, és egy menetrendet állított fel a béke megteremtése érdekében, ez mindennél közelebb hozza számunkra a stabilitás reményének elérhetőségét. Ha leszakad rólunk a háború terhe, az olyan megkönnyebbülést adhat a magyar gazdaságnak, amely az elmúlt években nem tapasztalt növekedési lehetőséget fog hozni. Ebből Debrecen az ország egyik gazdasági központjaként sokat fog profitálni.

Szijjártó Péter a debreceni repülőtérről

Ahogy profitál is a turizmusból, hiszen a tavalyi évben a szabadidős és a konferenciaturizmus is rekordokat ért el Debrecenben. Ebben kiemelt szerepe lehet a jövőben Debreceni Nemzetközi Repülőtérnek. Milyen lehetőségéket lát a létesítményben a kormány, és milyen fejlesztések várhatóak a reptér kapcsán?

A repülőteret muszáj fejleszteni, arra szüksége van Debrecennek. Egy ilyen nagyságrendű iparral és gazdasági jelentőséggel bíró városnak kell repülőtér, ez nem kérdés.

A Covid előtt szépen gyarapodott – már 600 ezer felett járt – a debreceni utaslétszám, azonban a pandémia ezt is derékba vágta, így egy nagyjából 270 ezer fős évenkénti utasforgalomra számíthattunk, innen kell megcélozni az egymilliót. A Debrecenben lévő öt légitársaság növelni fogja a járatsűrűséget, így reményeink szerint megindulhat egy jelentős fellendülés. Ráadásul a nyári időszakban egy új, izraeli járat is indul, így Tel-Aviv is közvetlenül elérhetővé válik Debrecenből.

Nemcsak a légi, a szárazföldi forgalomban is változások történtek. A schengeni övezet kibővítésével megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. Ez mennyire jelenthet veszélyt az illegális bevándorlás szempontjából? Számíthatunk-e arra, hogy a bolgár határon is olyan alapos az ellenőrzés, mint a korábbi magyar átkelőknél?

Se a románok, se a bolgárok schengeni csatlakozását nem támogattuk volna, ha nem lettünk volna meggyőződve arról, hogy meg tudják védeni a saját külső határaikat. Eddig nem szembesültünk azzal, hogy migrációs nyomást jelent volna meg a magyar–román határon.

Én jártam Bulgáriában a bolgár–török határnál, ahol kerítés és komoly műszaki védelem található, így nem gondolom, hogy csalódni fogunk bennük ebből a szempontból. Ellenben számítok a schengeni csatlakozás pozitív hatásaira. Debrecen ugyanis egy jelentős gravitációval rendelkező város a beruházások, az ipar és az egyetem oldaláról nézve. A város köré megrajzolható gazdasági gravitációs kört korábban egy kemény vonal vágta el, hiszen egy olyan határ, ahol az ellenőrzések miatt kiszámíthatatlan az átjutási idő, jelentős gátat szabott a gazdasági együttműködés zavartalanságának.

Mostantól már komoly gazdasági előnyökre számíthat Magyarország és Románia is. Sőt, a Debrecen körüli kör kiegészül, hiszen az átjárható határ megkönnyíti az ingázást vagy épp a határ menti közösségek összekapcsolódását is, ami nekünk, magyarok számára kiemelt jelentőséggel bír.