Amerikai–orosz béketárgyalások: Moszkva elkezdett gyanakodni, Kína figyelmeztette Brüsszelt: az EU a tűzzel játszik – heti összefoglaló

Az Egyesült Államok mégis ad biztonsági garanciákat Ukrajnának. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij csapata megállapodásra jutott, amit a két országvezető napokon belül személyesen szentesíthet aláírásával. Míg a korábbi tervezetekben nem szerepelt a biztonsági garanciákra vonatkozó kijelentés, addig a keddi keltezésű tartalmaz egy olyan mondatot, amely szerint az Egyesült Államok „támogatja Ukrajna azon törekvését, hogy a tartós béke megteremtéséhez szükséges biztonsági garanciákat megszerezze”.

A The New York Times szerint nem világos, hogy az új megfogalmazás az amerikai biztonsági garanciák támogatására utal-e, vagy Ukrajna azon folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítéseinek támogatására, amelyek célja egy európai békefenntartó misszió és más, az esetleges tűzszünetet támogató biztosítékok megszerzése.

Amerikai–orosz béketárgyalások: Moszkva elkezdett gyanakodni – „Ez megtévesztés”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai katari közlése szerint Oroszország nem mérlegeli, hogy beleegyezzen-e európai békefenntartók Ukrajnába küldésébe, mert véleménye szerint ez az ötlet megtévesztés, amely Ukrajna ismételt felfegyverezését segítené elő. Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt mondta, hogy mind ő, mind Vlagyimir Putyin orosz elnök elfogadja az európai békefenntartók Ukrajnában való állomásoztatásának ötletét, ha sikerül megállapodni a háború befejezéséről. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég közölte, hogy magas szintű munkacsoportok fognak dolgozni az országok washingtoni és moszkvai diplomáciai képviseleteinek helyreállításán az ukrajnai konfliktus lezárását célzó tárgyalások részeként.

Leváltak az orosz áramról, most belerokkannak a drágulásba: intő példa, ami a balti államokban történik

A keleti – orosz–fehérorosz – villamosenergia-rendszerről február 8-án levált balti országok vállalatai azzal kénytelenek szembesülni, hogy megugrottak a villamosenergia-költségeik. A magas áramár kockázatával persze előzőleg is tisztában voltak, de most tapasztalják is. Érzékenyen érinti az észtországi iparvállalatokat, hogy az ország rendszerirányítója (a két másik balti államéval együtt) levált a BRELL energiagyűrűről, amelynek a szovjet idők óta a részei voltak. A BRELL rendszerében (a név Fehéroroszország, Oroszország, Észtország, Lettország és Litvánia nevének kezdőbetűiből állt össze) a villamos energia határozottan olcsóbb, mint a Baltikum által választott új, európai rendszerben (ENTSO-E).

Ez a keletibbnél drágább, mert az árait a piaci folyamatok alakítják. Az, hogy áremelkedésre kell számítani a BRELL-ről leváló országokban, ismert volt, de bevállalták az orosz importtól való függetlenedésért cserébe. Így is sokként érte a piacaikat, hogy – mint az Euronews megírta – Észtországban a február 10 megawattóránkénti 191 eurós áramár egy hét alatt körülbelül 50 százalékos növekedést, egyben 2025-ös addigi csúcsot ért el.

Kína figyelmeztette Brüsszelt: az EU a tűzzel játszik

Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásán már az Oroszország elleni tizenhatodik szankciós csomagot fogadták el az orosz–ukrán háború három évvel ezelőtti kitörése óta. Az újabb csomag egy kriptovaluta-tőzsdét vesz célba – derült ki az Európai Tanács közleményéből. Az EU lépése Kína figyelmét is felkeltette.

A csomag elfogadásának hírére Peking felháborodottan reagált, és felszólította az Európai Uniót, hogy hagyjon fel a kínai vállalatok szankcionálásával és az ország lejáratásával. A kínai kereskedelmi minisztériumban az verte ki a biztosítékot, hogy kínai szervezetek és magánszemélyek bekerültek a legújabb, Oroszország elleni szankciócsomagjába.

A tárca szóvivője elmondta, hogy Kína mindig ellenzi az egyoldalú szankciókat, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, és amelyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adott felhatalmazást. Hozzátette, hogy az unió lépése negatív hatással van a kínai–uniós gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra.

Bedobta a törülközőt az Európai Unió, viszlát, zöldküzdelem

Az Európai Bizottság jelentősen felpuhítaná a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályait. A zöldátalakulást, ezen belül az ESG-t szabályozó rendeleteket és irányelveket az Európai Unióban és azon kívül is többen kifogásolták. A bírálók szerint a túl sok szabály gátolja az európai vállalatok versenyképességét. Úgy tűnik, a bizottság beadja a derekát. Az unióban a blokk két legnagyobb országa vitatja a szóban forgó uniós jogszabályokat. Németország és Franciaország is azt szeretné, hogy a kis és közepes vállalatokra (kkv-kra), ne vonatkozzon teljes körű jelentéstételi kötelezettség, mivel rontaná a termelékenységet. Sőt, a francia kormányszóvivő egyenesen pokolinak nevezte ezt az előírást a cégek szempontjából. A napokban pedig az amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) szólított fel több rendelet felfüggesztésére és átalakítására. A tét ugyanis az Európai Unió globális versenyképessége, a visszakapaszkodás Amerika és Kína mellé.