Leváltak az orosz áramról, most belerokkannak a drágulásba: intő példa, ami a Balti államokban történik

A keleti – orosz–fehérorosz – villamosenergia-rendszerről február 8-án levált balti országok vállalatai azzal kénytelenek szembesülni, hogy megugrottak a villamosenergia-költségeik. A magas áramár kockázatával persze előzőleg is tisztában voltak, de most tapasztalják is.
 

Érzékenyen érinti az észtországi iparvállalatokat, hogy az ország rendszerirányítója (a két másik balti államéval együtt) levált a BRELL energiagyűrűről, amelynek a szovjet idők óta a részei voltak. A BRELL (a név Fehéroroszország, Oroszország, Észtország, Lettország és Litvánia nevének kezdőbetűiből állt össze) rendszerében a villamos energia határozottan olcsóbb, mint a Baltikum által választott új, európai rendszerben (ENTSO-E).

Ez a keletibbnél drágább, mert az árait a piaci folyamatok alakítják. 

Több mint négyszeres áramár-növekedés a Baltikumban

Az, hogy áremelkedésre kell számítani a BRELL-ről leváló országokban, ismert volt, de bevállalták az orosz importtól való függetlenedésért cserébe. Így is sokként érte a piacaikat, hogy – mint a Euronews megírta – Észtországban a február 10 megawattóránkénti 191 eurós áramár

egyben 2025-ös addigi csúcsot jelentett.

A szárnyalást a lap által hivatkozott szakértők elsősorban az időjárással és a piacok alakulásával magyarázták. De ez már semmi, mert később csak romlott a helyzet. Egy másik összevetés szerint a balti régióban február 8-án megawattóránként 62,7 euróba került az áram, február 15-én már 269,2 euróba. 

Nem csoda, ha az egyes vállalatok szintjén nem a függetlenedés feletti öröm, hanem a költségek alakulása került a fókuszba. Orosz lapértesülés szerint a magas áramárak miatt már február 11-én leállt az Estonian Cell cellulózgyár, és nincs hír arról, hogy mikor indulna újra. Ez a gyár az ország legnagyobb áramfogyasztója, igényei 25 megawattos rendszerterhelés mellett elégíthetők ki.

Szélcsendbe került az észt szélerőműprojekt

Az észtországi áramárgondokkal a háttérben meglepő, hogy miközben egy január 20-i hír szerint Észtországban kezdeményezik a Saare 7 körzetében lévő tengeri szélerőműpark felügyeleti engedélyezét, ahol 46, egyenként legfeljebb 15 megawatt teljesítménnyel

• szélturbina,
• egy alállomás
• és tenger alatti kábel

létesülne, most politikai viták vihara sújtja a projektet. Az észt kormány csütörtökön bejelentette, hogy nem támogatja egy legfeljebb 2,6 milliárd eurós tengeri szélerőműpark építését. A döntés azt jelenti, hogy áprilisra lejár az Észtországnak a tengeri szélenergia támogatására adott állami támogatási engedély, ami azt jelenti, hogy ezzel az engedéllyel nem épülnek tengeri szélerőművek. 

Áram: hosszú távon talán megéri szakítani az oroszokkal

Mindazonáltal hosszú távon jó döntésnek ígérkezik a BRELL-ről történt leválás, a kezdeti ideges mozgás után pedig lecsillapodhatnak, új egyensúlyi szint körül mozoghatnak majd az árak.

Műszaki szempontból kifejezetten sikertörténet volt a váltás, amelyre hosszú előkészület, ezen belül 1,2 milliárd eurós uniós támogatással megvalósított fejlesztés lezárultával, ellátási szünetek, zavarok nélkül kerül sor. A váltást közleményében kulcsfontosságúnak nevezte az ENTSO-E, mert erősíti a balti régió energia-ellenállóképességét és függetlenségét.