Bosznia elnöke nemzetközi katonai erők odavezénylését kéri
A destabilizáció megakadályozása érdekében sürgős intézkedésekre, köztük további nemzetközi katonai erők Boszniába vezénylésére szólított fel Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke. A politikus ezt azzal indokolta, hogy aggasztó a helyzet Bosznia-Hercegovinában, és támadás folyik az alkotmányos rend ellen.
Becirovic rendkívüli szarajevói sajtótájékoztatóján azt mondta: az állam szigorú választ fog adni minden destabilizációs kísérletre. Hozzátette: Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és társai megpróbálják elérni a bosznia-hercegovinai alkotmány hatálytalanítását, ami szerinte az 1992–1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás megsemmisítésére irányuló, tíz éve tartó erőfeszítéseik csúcspontja.
Szerinte emiatt Bosznia-Hercegovinának most a hazai hatóságok és a nemzetközi szervezetek, köztük az EUFOR európai békefenntartó erő együttes fellépésével kell megvédenie magát. Felszólította az EUFOR-t, hogy sürgősen kérjen erősítést az ország stratégiai pontjaira, de hozzátette, hogy ez a kérés a NATO-nak is szól.
Állítása szerint Dodik vagy személyes érdekből próbálja megdönteni az államot, vagy egyszerűen csak azért, mert elítélték a főképviselői határozatok végre nem hajtása miatt. Dodik csütörtökön írta alá a boszniai szerb igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől, amit a boszniai szerb parlament február 27-én, két nappal azután fogadott el, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt
első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Dodikot.
Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt, ami szövetségi szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Óriási fordulat Szerbiában: Amerika váratlanul megkegyelmezett Vucicnak – megúszták az összeomlást
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök jó hírről tájékoztatta a polgárokat. A várttól eltérően nem léptek életbe a Szerbiai Kőolajipari Vállalat elleni amerikai szankciók. Washington további haladékot adott Belgrádnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.