Bosznia elnöke nemzetközi katonai erők odavezénylését kéri
A destabilizáció megakadályozása érdekében sürgős intézkedésekre, köztük további nemzetközi katonai erők Boszniába vezénylésére szólított fel Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke. A politikus ezt azzal indokolta, hogy aggasztó a helyzet Bosznia-Hercegovinában, és támadás folyik az alkotmányos rend ellen.
Becirovic rendkívüli szarajevói sajtótájékoztatóján azt mondta: az állam szigorú választ fog adni minden destabilizációs kísérletre. Hozzátette: Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke és társai megpróbálják elérni a bosznia-hercegovinai alkotmány hatálytalanítását, ami szerinte az 1992–1995-ös háborút lezáró daytoni megállapodás megsemmisítésére irányuló, tíz éve tartó erőfeszítéseik csúcspontja.
Szerinte emiatt Bosznia-Hercegovinának most a hazai hatóságok és a nemzetközi szervezetek, köztük az EUFOR európai békefenntartó erő együttes fellépésével kell megvédenie magát. Felszólította az EUFOR-t, hogy sürgősen kérjen erősítést az ország stratégiai pontjaira, de hozzátette, hogy ez a kérés a NATO-nak is szól.
Állítása szerint Dodik vagy személyes érdekből próbálja megdönteni az államot, vagy egyszerűen csak azért, mert elítélték a főképviselői határozatok végre nem hajtása miatt. Dodik csütörtökön írta alá a boszniai szerb igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől, amit a boszniai szerb parlament február 27-én, két nappal azután fogadott el, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt
első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Dodikot.
Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt, ami szövetségi szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Óriási fordulat Szerbiában: Amerika váratlanul megkegyelmezett Vucicnak – megúszták az összeomlást
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök jó hírről tájékoztatta a polgárokat. A várttól eltérően nem léptek életbe a Szerbiai Kőolajipari Vállalat elleni amerikai szankciók. Washington további haladékot adott Belgrádnak.
