Aggasztó lépést tett Litvánia, amivel tabut döntött meg – Diana hercegnő foroghat a sírjában
Litvánia a szomszédos Oroszországgal kapcsolatos biztonsági aggályaira hivatkozva csütörtökön kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményből. Nemzetközi emberi jogi szervezetek rettenetesnek, illetve aggasztónak nevezték a lépést.
A litván parlament tavaly júliusban szavazta meg a kazettás bombákra vonatkozó egyezményből való kilépést, de Vilniusnak a hatályba lépéshez hat hónapot kellett várnia, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumot az ENSZ-nek.
Litvánia az első ország, amely kilép a 2008-ban elfogadott egyezményből, és az első európai uniós tagállam, amely kilép egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésből.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese ennek az egyezményeknek, és mindketten vetettek be kazettás bombákat. A 112 állam és 12 más aláíró által elfogadott egyezmény tiltja a kazettás bombák bevetését, szállítását, gyártását és tárolását. Ezeket a fegyvereket repülőgépekről vagy tüzérségi eszközökkel lehet célba juttatni, a levegőben robbannak fel, és a bennük lévő lövedékek nagy területen szétszóródnak.
A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett
balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is.
Az intézkedést a hadsereg és a védelmi minisztérium támogatja, a kormány egyelőre felfüggesztette a döntést a térségbeli szövetségesek esetleges hasonló intézkedéseire várva. A taposóaknákról szóló szerződést 1997-ben fogadták el, és jelenleg 164 állam a részese.
Diana hercegnő minden bizonnyal elítélné Litvánia lépését, ő volt ugyanis a taposóaknák felszámolásának és használatuk betiltásának egyik leghangosabb szószólója.
Litvánia szerint nem érhet véget a háború: ha az USA távozik, majd az EU többet költ Ukrajnára
Miközben Washington és Moszkva a békéről tárgyal, Vilnius szerint még több pénzt kell küldeni a frontra. A litván külügyminiszter Kijev háborúját a tagállamok kiadásainak növelésével finanszírozná.
