Egy már biztos: a külföldi munkavállalók évekre terveznek hazánkban dolgozni
A tavalyi év második felében hat hazai és egy határon túli egyetem kutatóinak közreműködésével, továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával lefolytatott kutatás szerint a Magyarországra érkezett és itt foglalkoztatott külföldi dolgozók száma 100 ezer fő fölött van – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Dr. Poór József MTA doktor, a kutatás vezetője szerint a 195 hazai szervezet válaszain alapuló kutatás segít abban, hogy javuljon a tisztánlátás ezen új kihívásokat jelentő területen.
Csehné Dr. Papp Imola egyetemi docens (ELTE) szerint
a munkavállalási mobilitás jelentős emelkedésével, az áru- és pénzpiac után az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább jellemzővé vált a munkaerőpiac globalizálódása is.
Dr. Szabó Szilvia tanszékvezető főiskolai tanár (Budapesti Metropolitan Egyetem) úgy látja, a külföldi munkaerő széles ágazati spektrumban van jelen, de különösen meghatározó a feldolgozóiparban, a közigazgatásban, a kereskedelemben és az építőiparban. Pénzügyi szempontból a foglalkoztató cégek jelentős része kisebb vagy közepes tőkével rendelkezik, és bár a nagyvállalatok is szerepet játszanak, a munkaerőpiac ezen szegmense nem kizárólag azok dominanciájuk alatt áll.
A vállalkozásoknak csak 24 százaléka minősített vagy kiemelt foglalkoztató vagy beruházó, ami arra utal, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazása nem kizárólag a stratégiai vagy nagyvállalatokhoz kötődik.
A legtöbb külföldi munkavállalót foglalkoztató cég hagyományos piaci szereplőként működik, és nem élvez különleges gazdasági vagy szabályozási kedvezményeket.
Tóth Arnold egyetemi docens (Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem) szerint a megkérdezett szervezetek legnagyobb része úgy gondolja, hogy a munkaerőhiány valamilyen mértékben érinti a tevékenységét, legtöbben már 2020 után tapasztalták ezt a jelenséget. A munkaerőhiány kialakulásához vezető okok között szerepeltek a túl alacsony bérek, a versenytársak munkaerő-elszívó hatása, a munka és a magánélet összehangolásának nehézsége, továbbá a szakképzett munkaerő hiánya.
Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem) szerint a válaszadók nagyobb része a hazai vagy külföldi munkáltató közvetítő ügynökségeken és az internetet/digitális platformokon keresztül találja meg a számára megfelelő külföldi munkaerőt.
A foglalkoztatásuk időtartama a válaszadók körében tipikusan hosszú távú: három vagy annál több év.
Esetükben az egy hónapnál rövidebb időtartamra ritkábban kerül sor. Bérezésükben a válaszadók többsége a versenyképes fizetést alkalmazza, amelyen belül szakmai tapasztalat és képzettség alapján is differenciál. A bérkiegészítő tételek között a szállás- és utazási támogatás, illetve nyelvtanulási lehetőségek a gyakoribbak.
A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok alapján összességében pozitív kép rajzolódik ki a munkához való hozzáállásuk.
Dr. Malatyinszki Szilárd egyetemi docens, dékán (Kodolányi János Egyetem) szerint a külföldiek foglalkoztatása Magyarországon az elmúlt időszakban négy fő szektorra koncentrálódott:
építőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság és a szolgáltatások (főként vendéglátás és logisztika).
Beilleszkedésük legjelentősebb kihívásai a nyelvi és kulturális különbségek. A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának legjelentősebb oka nem a munkaerőhiány, hanem az olcsóbb foglalkoztatás, a gyors tanulási képesség, míg kevésbé szívesen vállalt munkákra is bevonhatók főként a feldolgozóiparban” – emelte ki.
Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi tanár, intézetigazgató (Debreceni Egyetem) úgy véli, hogy a mintában szereplő szervezetek válaszadóinál a kulturális különbségek miatt a problémák kevésbé jelennek meg. A legnagyobb egyetértés abban mutatkozott, hogy a munkáltatóknak egységes munkafeltételeket kell biztosítaniuk a külföldi és a helyi munkavállalók számára egyaránt, valamint pártatlan és megkülönböztetésmentes bánásmódot kell biztosítaniuk valamennyi külföldi munkavállaló számára.
A válaszadó szervezetek nagy része véli úgy, hogy megfelelően felkészült a külföldi munkavállalók fogadására.
Emellett fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatás során az egészségügyi szűrések országos eljárásai és lebonyolítása, melyek hatékonyan csökkentik a fertőző betegségek kockázatát a külföldi munkavállalók körében.
Dr. Karácsony Péter egyetemi tanár (Óbudai Egyetem) szerint „a külföldi munkavállalók alkalmazásának akadályai a szervezetek számára komplexen vizsgálandó kérdés, amelyek elsősorban gazdasági, kulturális, jogi és társadalmi tényezők kombinációjára vezethetők vissza.
Bár a külföldiek foglalkoztatásának előnyei gyakran vonzóak, azonban a szervezeteknek számos nehézséggel kell szembenézniük, amikor külföldi alkalmazása mellett döntenek, például a költségek, munkahelyi kulturális sokszínűségből adódó konfliktusok, valamint politikai-társadalmi hatások terén.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.