Nyilvánosságra hozták a jelentést: ilyen állapotban van most a magyar költségvetés – „Bekövetkeztek a kockázatok”
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület. A tanács megállapítja: a reálgazdasági növekedés az idén számottevően kisebb lesz a tervezett 3,4 százaléknál, 1 százalék alatt prognosztizálható.
A KT a költségvetési folyamatokat annak figyelembevételével értékelte, hogy a 2025. évi költségvetési törvényben elfogadott 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt a kormányzat először 4,1 százalékra emelte, majd az őszi túlzotthiány-eljárásról szóló jelentésben az idei évre 4,3 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiány szerepel.
Ugyanakkor a KT szükségesnek tartja az államadósságmutató csökkenésének biztonságos elérését. A tanács úgy látja: a várttól elmaradó 2025-ös gazdasági növekedés, valamint a 2024. évi bázishatás miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az elmaradást mérsékli, hogy az alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg
a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához.
Emellett továbbra is érdemi kockázatot látnak az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában. Az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd forint lett, ami a költségvetési törvényben rögzített 4123 milliárd forintos éves előirányzat 67 százaléka, míg a júniusi finanszírozási tervben és az őszi EDP-jelentésben szereplő 4774 milliárd forintos kormányzati pénzforgalmi hiány-előrejelzés 58 százalékának felel meg.
A megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti – a megemelt hiánycélt nem tükröző, bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni. Az év első felére koncentrálódó magas pénzforgalmi hiány mellett az eredményszemléletű deficit 2025 első fél évében a KSH adatai alapján a féléves GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki.
Az Otthon Start program költségvetési hatása minimális lehet
Jelezték: a költségvetési intézkedések közül a deficit emelkedésének irányába hat a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a csed és a gyed személyijövedelemadó-mentessége, a nyugdíjasutalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése.
A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése a Demján Sándor Program és azon belül az 1+1 kkv beruházásélénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre. Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg.
A Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták, ezzel lehetővé vált, hogy eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától. Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.
Ezt figyelembe véve a nettó kiadások alakulása megfelelhet a tanácsi ajánlásokban szereplő elvárásoknak.
A tanács megállapítja: a GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékról 2025. első fél év végére 76 százalékra nőtt a magas pénzforgalmi hiány és az egész éves hiányt finanszírozó állampapír-kibocsátások nagy részének teljesítése miatt. Az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés.
A törvényben vártnál kisebb idei adósságcsökkenést mutat az őszi EDP-jelentésben kitűzött 73,1 százalékos év végi államadósság-mutató is, ami a jelentésben 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg. Mindezek mellett a tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyam-érzékenysége is fokozódott.
Franciaország politikai válsága miatt megrendült a befektetők bizalma az eurózóna második legnagyobb gazdaságában
Folytatódik Franciaország évek óta tartó politikai válsága, ami mélyen kihat a gazdaságára is. A belpolitikai bizonytalanság miatt ismét veszélybe került a francia költségvetési konszolidáció. Az elemzők pesszimisták az eurózóna második legnagyobb gazdasága kapcsán, úgy látják, hogy a francia gazdaság továbbra is lejtőn marad. A Goldman Sachs magas költségvetési hiányt és lassuló GDP-növekedést vár.
