Öldöklő harc indulhat a Bajnokok Ligája közvetítési jogaiért: a Netflix, az Amazon és a Disney is kész felvenni a kesztyűt
Sportági források szerint még ebben a hónapban, azaz októberben elindítja az égisze alá tartozó nemzetközi kupák – így a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia-liga – közvetítési jogairól szóló tárgyalásokat az UEFA. A jelenleg érvényes szerződést 2024-ben kötötték, és 2027-ben jár le, ennek értelmében az európai szövetség minden évben körülbelül 4,4 milliárd eurónyi bevételre tesz szert a különböző médiumoktól.
Ebből az összegből a különböző sorozatokban induló klubok eltérő mértékben részesülnek:
- A pénz 75 százalékát a legrangosabbnak számító Bajnokok Ligája résztvevői kapják,
- 17 százalék jut az Európa-liga csapatainak,
- a maradék 8 százalékon pedig a Konferencia-liga szereplői osztoznak a BBC összesítése szerint.
A 2027-től érvénybe lépő új szerződés révén ez a képzeletbeli „jogdíjtorta” jelentősen, nagyjából 10 százalékkal nőhet, az UEFA és az európai klubcsapatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az EFC minimum 5 milliárd eurós éves bevételt remél a megállapodástól, de ez az összeg akár magasabb is lehet – írta cikkében a The Times.
A bevételnövekedést a streamingplatformok hangsúlyosabb bevonásától várják, a tervek szerint a győztes minden játéknapon elsőként választhat egy meccset, amit majd csak nála követhetnek a nézők.
A jogokat hazánkban birtokló RTL az általa közvetített mérkőzések jelentős részét a saját, fizetős streamigfelületén, az RTL+-on adta az előző idényben, a teljes szezon 203 meccséből 192-t láthattak élőben a nézők, a nagyobb összecsapásokat általában a tévében is sugározták, hagyományos, lineáris adás formájában.
Netflix, Amazon, Disney: a streamigóriások versengenek a Bajnokok Ligája jogaiért
A nagy streamigóriások közül a Netflix már korábban is jelezte, hogy szeretne beszállni a Bajnokok Ligája közvetítéseibe, ráadásul az utóbbi időszakban egyébként is nagy erőkkel nyomulnak a sportjogok piacán: ők adták tavaly a két karácsonyi NFL-találkozót, és a 2024 novemberi Mike Tyson–Jake Paul-bokszmeccset is, amely az év egyik legjobban várt sporteseményeként hatalmas közönséget vonzott: a legnézettebb pillanatokban 65 millióan kapcsolódtak be az élő közvetítésbe.
A Netflixnél nem csak fellángolásról van szó, hosszú távon is komoly szerepet szánnak a különböző sportközvetítéseknek, a dinamikusan fejlődő női futball következő két világbajnokságát, a 2027-es és 2031-es tornát is náluk követhetik majd az amerikai nézők.
Az Amazon már jelenleg is fordulónként egy Bajnokok Ligája-mérkőzést ad az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban az Apple birtokolja az amerikai bajnokság, az MLS nemzetközi jogait, és a Disney kapcsán is arról hallani, hogy nem szívesen maradnának ki teljesen abból az igencsak jövedelmező buliból, amit a sportközvetítések jelentenek.
Az UEFA a Relevent nevű amerikai sportmarketing- és sportrendezvény-szervező ügynökséget bízta meg, hogy tárgyaljon a jogokról a nevükben. Fontos változás lehet, hogy az eddig megszokott hároméves ciklusok helyett az ügynökség ezúttal egy hatéves periódusra értékesítené a közvetítési jogokat, az Egyesült Államokban is hat esztendőre állapodtak meg CBS csatornával, amely 1,5 millió dollárt fizet a 2024–2030 közötti időszakra.
A növekvő jogdíjbevételek révén az európai kupákban szereplő csapatok még tovább gazdagodnak majd, a tavaly ősszel átalakított BL új formátuma már 25 százalékkal több pénzt hozott a kluboknak a korábbi évekhez képest.
Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin az európai klubcsapatok érdekvédelmi szervezetének római kongresszusán hatalmas sikernek nevezte a Bajnokok Ligája új lebonyolítási rendszerét. A szlovén sportvezető kiemelte, azon dolgoznak, hogy innovatív módszerekkel újabb tömegeket vonjanak be a futballba, ami egyáltalán nem könnyű a folyamatosan változó médiapiacon, de épp a különböző streamingfelületekkel együttműködve ez is sikerülhet.
