Rendkívüli bejelentést tett a tévében az elnök: ennyi volt, Horvátország megszakította az olajszállítást – néhány hete maradt hátra Szerbiának

Nem kapott újabb halasztást az amerikai szankciók életblépése alól a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető NIS, ami veszélybe sodorhatja a pancsovai finomító hosszú távú ellátását – számolt be korábban a Világgazdaság. A Gazpromnyeft 44,9 és a Gazprom 11,3 százalékos tulajdonában lévő szerb olajtársaság ellen még januárban vezetett be szankciókat az Egyesült Államok az orosz tulajdon miatt, ám azok életbelépését már többször elhalasztották. Utoljára szeptember végén kapott haladékot a NIS, de az októbertől életbe lépő szankciókat ekkor már csak nyolc napra függesztették fel. 

A Szabad Magyar Szó tudósítása szerint a NIS igazgatóbizottságának szerb tagjai rendkívüli részvényesi közgyűlés összehívását kérték, hogy a vállalat orosz részvényeseitől pontos információkat kapjanak a további tervekről és elvárásokról. „A jelenlegi körülmények között – miután Horvátország megszakította a kőolaj szállítását – a finomító reális becslések szerint november 1-jéig működhet. Ezt követően gondok lesznek a származékok előállításával” – közölte televíziós beszédében a szerb elnök. Hangsúlyozta, hogy az állampolgároknak nincs okuk az aggodalomra, mivel az üzemanyag-tartalékok teljes mértékben fel vannak töltve. 

Mint közölte, 

Rámutatott: szükség van a részvényesi közgyűlés megtartására, hogy választ kapjanak arra, importálható-e kőolaj, és ha igen, hogyan lehet biztosítani a finomító további működését. Elmondása szerint sikerült személyes kapcsolatok révén olyan nemzetközi partnereket találni, akik hajlandók lennének kőolajat szállítani közeli kikötőkbe, ám ehhez előbb az orosz részvényesekkel kell egyeztetni, hogy a beérkező kőolajat fel tudják-e egyáltalán dolgozni.

Csütörtökön a NIS azt közölte, hogy az amerikai pénzügyminisztérium, mely a szankciók betartásáért felel, nem hosszabbította meg a halasztást – írja a Reuters, hozzátéve, hogy szerdán a finomító ellátását végző horvát vezetéküzemeltető, a horvát Janaf egy hét haladékot kapott, hogy szerződéses kötelezettségeit teljesítse. 

A vállalat gőzerővel dolgozik a helyzet megoldásán a szerb kormánnyal és részvényesekkel. A NIS-ben a szerb állam is 29,9 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Gazprom és a Gazpromnyeft mellett.

A horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalat a zágrábi kormánnyal és jogi tanácsadóival együtt keresi a megoldást a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS) vonatkozó amerikai szankciók miatt kialakult helyzetre – közölte a társaság csütörtökön. A Janaf tájékoztatása szerint a NIS nem kapta meg az újabb engedélyt a nyersolajszállítási megállapodás teljesítéséhez, így október 8-tól megszűnik a szerződés további végrehajtásának lehetősége. A társaság hangsúlyozta, hogy továbbra is aktívan dolgozik az ügy rendezésén a hatályos szabályozások keretein belül.

Dízelhiány fenyeget az egész térségben

A héten egy konferencián Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója arról beszélt, hogy egy közép-európai finomító leállása dízelhiánnyal fenyeget a térségben, ami az egész gazdaságra kihathat az üzemanyag-szállítmányozásban és a mezőgazdaságban betöltött szerepe miatt. A NIS finomítóját ért szankciók életbelépésének így Szerbián túlnyúló hatásai is lehetnek, ebben az egyébként a Mollal vitában álló Janaf is egyetért a magyar olajtársasággal. Nem csoda, hiszen 

A dízelellátást a térségben az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadások és az emiatt bevezetett orosz exportkorlátozások is nehezítik. Bár az orosz dízel az Európai Unióból ki van tiltva, a tágabb térség, például Törökország fogyasztásának kielégítésében fontos szerepet játszik, amit most más forrásokból kell majd pótolni. Mindez a gázolaj európai finomítói marzsán is érzékelhető az utóbbi időben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mennyibe kerül az olaj feldolgozása.