Mindenki meg van zavarodva Ukrajna ügyében. Donald Trump amerikai elnök hezitál, hogy érdemes-e neki az ukrajnai háborúban továbbra is a mindent elintéző, mindenható közvetítő szerepében maradnia vagy imázsa kevésbé sérül, ha visszalép a közvetítéstől és a lovak nyakába dobja a gyeplőt.

Zelenszkij Trump Putyin — Zelenszkij, Trump és Putyin – egyre kisebb az esélye annak, hogy Trump személyes közbenjárása hozza el a békét / Fotó: AFP

A múlt hét eleji, több mint kétórás, újabb Trump–Putyin-telefonbeszélgetést az elemzők többsége eredménytelennek tartja, kiemelve, hogy nem tudtak dűlőre jutni az azonnali tűzszünet kérdésében. A The Wall Street Journal szerint Trump azt az üzenetet küldte az európai vezetőknek, hogy

Putyin nem kész rá, hogy befejezze a háborút.

Zelenszkij ragaszkodik a hatalomhoz, ezért nem akar békét

Kedvenc „szerzőjét”, az amerikai Douglas MacGregor nyugállományú ezredest idézve a Kreml-közeli RIA Novosztyi megfogalmazza az oroszországi vezetés véleményét: a kijevi vezetés azért sem akarja az Oroszországgal való megbékélést, mert ez hatalma végét jelentené.

Moszkvának tetszik MacGregor Brüsszelnek szóló oldalvágása is, amely szerint nemcsak a kijevi, de az EU jelenlegi vezetése (akiket globalistáknak minősít) pozíciói is megrendülnének egy békekötés következtében. A Kreml-barát hírügynökség úgy véli, Trump elnöksége előbb-utóbb a jégre viszi az ukránokat, mert az előd, Joe Biden exelnök Ukrajna-támogató programjainak 80 százalékát a jelenlegi elnök leállíttatta.

A moszkvai kiadvány szerint az európai államok egy része Ukrajna-ellenes lépéseket tett,

Svájc például visszavonta az ukránoknak korábban járó kedvezményeket.
Észtországban még májusban megszüntetik az ukrajnai menekülteknek adott egyszeri lakásszerzési támogatás kifizetését.

Kirill Sztrelnyikov, a Ria szemleírója szerint a legutóbbi Trump–Putyin-telefonbeszélgetés után Trump kétszázezer (ukrán?) menekült „önkéntes” deportálását rendelte el, amit minden deportáltnak ezer dollárral honorálnának. És hogy nehogy elfogultsággal vádolják, az ezerdolláros ösztönzést kiterjesztik az afgán, líbiai, szudáni menekültekre is.

Trump: a béketárgyalás és a vámháború is bonyolultabb, mint gondolta

Az amerikai elnök egy adományozó konferencián, floridai klubjában nyilvános ígéretet tett, hogy mindkét háborút, az ukrajnait és a gázait is „gyorsan befejezi”. Később bevallotta, hogy a konfliktusok befejezése sokkal bonyolultabb, mint hitte volna. Nem úgy alakulnak a dolgok a szövetségeseivel kötendő kereskedelmi megállapodások ügyében sem, ahogy azokat az elnök szeretné. Ugyan a feszültség valamelyest enyhült – de Európával szemben éppen az eszkaláció felé mutat a folyamat –, de ahogy az EU gazdasági és termelékenységi biztosa, Valdis Dombrovskis fogalmazott,

a washingon által tető alá hozott ügyletek és a Fehér Ház javaslatai „szuboptimálisak”, vagyis nem szolgálnak mindkét fél megelégedésére.

Megy a fogáskeresés a Putyin–Zelenszkij-párharcban is. A katonai helyzet továbbra is Oroszországnak kedvez. A nagyobb erőforrások, a hadiipar mindenhatósága egyre inkább érződik a harcok kimenetelében is, miközben mind a vezetésben, mind a lakosság körében nő a bizonytalankodók száma.

Kijev kapkod, egyre kevesebb a besorozható katona

Az ukrán fegyveres erőknél a kapkodás, az át nem gondolt lépések jellemzők. Oroszország egyre inkább eltökéltnek látszik, hogy saját elképzelései szerinti katonai vereséget mérve Ukrajnára fejezi be a „különleges katonai műveletet”. Ukrajna további sorsa is kétséges. Egyre biztosabbnak látszik, hogy az ország a mai államformában akár az 1991-es, akár a 2014-es, de még a 2025 május végi határokkal sem fog létezni. Erősen kérdéses, hogy a Nyugat, kiváltképpen, az EU, felfogja-e a helyzetet, komolyan tudja-e venni Putyin fenyegetését.

Az orosz elnök komolyan gondolja, hogy Ukrajna északkeleti, keleti és déli részeiből részben Oroszországhoz csatolt területeket, ütközőzónákat alakít ki.

Hivatalos moszkvai indoklás szerint a NATO nagy erejű keleti súlypont-áthelyeződése, Oroszország nyugati határai mentén való csapatösszevonásai aggasztják a vezetést. A katonai helyzet tovább romolhat Ukrajna rovására.

Zelenszkij már a nők és a tinédzserkorú fiatal férfiak hadseregbe való besorozását fontolgatja.

Moszkva viszont tovább építi kapcsolatait Phenjannal, ami újabb észak-koreai katonai kontingensek megjelenését jelentheti. Akiknek a harcértékét immáron az amerikaiak és az ukránok is elismerik, pedig korábban – vélhetően a lélektani hadviselés részeként – lebecsülték őket.

Óvatosabban költenek az oroszok

Oroszországon belül is nő a lakosság bizonytalansága. Ezt az inoagentnek, a rendszert nem támogatónak bélyegzett Levada Központ, közvélemény-kutató is kimutatja.

A megkérdezettek döntő többsége, 83 százaléka szerint ma olyan idők járnak, hogy jobb nem eladósodni, nem venni fel hiteleket, és tartózkodni kell a nagyobb értékű költésektől, például az autó- vagy a lakásvásárlástól. Ebbe a csoportba az idősebbek, az anyagiakkal kevésbé eleresztettek, a nagyvárosiak (Moszkva kivételével) és az ellenzéki beállítottságúak tartoznak.
Akik ezzel ellentétes véleményt vallanak (a levadások megjegyzése szerint elsősorban a kormányt közvetlenül támogatók, a moszkvaiak és/vagy az átlagosnál jobb anyagi helyzetűek), a megkérdezettek mindössze 3 százalékát alkotják.
A válaszadók egytizede szerint pedig a passzivitás tanácsos. Azaz nem tanácsos nagyobb dolgokat vásárolni, sem pedig eladósodni, de a szükségeseket be kell szerezni.
A korábbi kutatásokhoz képest szokatlanul kevés megkérdezett, a válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozta, hogy nem tud válaszolni a Levada Központ kérdéseire.

Az oroszok tudják, miért nem akar békét Zelenszkij – de hisznek benne, hogy Trump előbb-utóbb megadásra kényszeríti az ukránokat