Brutális összegbe kerül Ukrajna újjáépítése, amit Brüsszel Kelet-Közép-Európával fizettetne meg

Ukrajna újjáépítése felemésztené az Európai Unió költségvetését, különösen, ha az unió tényleg komolyan gondolja, hogy alig pár éven belül felveszi az országot a közösségbe. Jelenleg az EU vezetése 2030-ig lezavarná Ukrajna uniós csatlakozását, aminek költségét főként a kelet-közép-európai országokkal fizettetnének meg.

Az Origo összeállítása szerint az ukrán gazdaságot már most is a külföldi hitelezők tartják lélegeztetőgépen, miközben az európaiak az ukrán gabonadömpinget vagy a megemelkedett árakat az orosz–ukrán háború kitörése óta is egyre nehezebben viselik. Az ország újjáépítése pedig a lap szerint valóságos katasztrófával járna az unió minden polgára, de leginkább a Közép-Kelet-Európaiak számára.

Az Európai Uniónak nincs annyi pénze, amibe Ukrajna újjáépítése kerülne

A Fitch hitelminősítő múlt heti értékelése szerint Ukrajna újjáépítése 524 milliárd dollárba kerülhet, ami a tavalyi ukrán GDP 2,8-szorosa, forintra átszámolva pedig 186 ezer milliárd forint. Ekkora összegbe kerülhet a háborúban megsérült infrastruktúrát, kórházakat, iskolákat és lényegében úgy ahogy van a teljes közszolgáltatást helyreállítani.

Ezzel szemben az EU tavalyi költségvetése 142 milliárd euró kifizetést tartalmazott, Ukrajna újjáépítése tehát közel négy év teljes kiadásával járna együtt, miközben az EU-nak már most sincs túl sok szabad forrása. A helyzet megoldásához két út vezethet, az uniós hitelfelvétel, amit a befizető országok is el akarnak kerülni vagy a források átcsoportosítása.

Ez utóbbi a reálisabb, és 

Ez azt jelenti, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban, 2030 után nagy valószínűséggel ezen források jelentős részét át kellene irányítani Ukrajnába, így lényegében nem maradna miből fejleszteni a közszolgáltatásokat a régióban.

Brüsszel mégis a mielőbbi csatlakozást szeretné

Ráadásul az európai politikusok is Ukrajna mielőbbi felvételét hirdetik, például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint reális, hogy 2030-ra felvegyék az unióba Ukrajnát, ezért már idén meg kellene nyitni az összes csatlakozási fejezetet az ország előtt. Összehasonlításképp a 2014 óta tagjelölt Szerbia a 35 fejezetből csak 24-et nyitott meg a tavalyi év végéig.

A Fitch múlt heti jelentése szerin Ukrajna adósbesorolása CCC, illetve korlátozott csőd szintjén található és mind a kettő mélyen a befektetésre ajánlott kategória alatt található, jelezve az ukrán gazdaság katasztrofális állapotát. 

Az ország kiadásai pedig várhatóan a háború után is magasak lesznek, hiszen Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya már idén is elérheti a GDP 14,5 százalékát, és jövőre a belföldi hitelfelvétel is nőni fog. Eközben az infláció is tovább emelkedik, idén átlagosan 12,3 százalék lesz.

A Fitch szerint ugyanakkor Ukrajna idei finanszírozási igényeit kényelmesen fedezik a külföldi segélyek, sőt még a következő évre is maradnak likviditási tartalékok. A nettó külföldi finanszírozás várhatóan eléri az 55 milliárd USD-t, szemben a 2022-24-es évi átlagos 25 milliárd USD-vel, főként az orosz befagyasztott eszközökből származó nyereség előrehozása miatt. 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjában azt vetíti előre, hogy az állam likviditási tartalékokat halmoz fel a külföldi segélyek beáramlásának felhasználásával, 9,1 milliárd USD-t különítve el vésztartalékként erre az évre, ez a GDP 4,5 százaléka.

A korrupció továbbra is óriási probléma Ukrajnában

A hitelminősítő arra is rámutat, hogy Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez a szerint pedig tükrözi az orosz–ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet. Mindez nem véletlen, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés. A titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak. 2025 elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak. A gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is voltak. Május elején előzetes letartóztatásba helyezték Andrij Szmirnovot, az elnöki hivatal korábbi hivatalvezető-helyettesét nagyszabású korrupcióval gyanúsítják.