Izraeli–iráni háború: a megelőző csapás narratíváját erősíti Izrael, a külügyminiszter szerint nem volt más megoldás

A június 13-án indított nagyszabású offenzíva óta „értékelésünk szerint már legalább két-három évvel késleltettük annak lehetőségét, hogy (Irán) atombombával rendelkezzen” – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.

„Rendkívül fontos az a tény, hogy megsemmisítettük ezeket az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést – mondta Szaár. – Nem állunk le addig, amíg nem tettünk meg mindent, amit csak tudtunk, hogy megszüntessük ezt a fenyegetést.”

Az izraeli hadsereg szombaton arról számolt be, hogy újabb légicsapásokat mért Irán középső részén lévő rakétatároló és kilövő létesítményekre. A Farsz iráni hírügynökség ezzel egy időben azt közölte, hogy robbanásról számoltak be Iszfahánban, az ország középső részén fekvő nagyvárosban, amelyet már pénteken is értek izraeli bombatámadások.

Az iráni Forradalmi Gárda a hivatalos IRNA helyi hírügynökség által szombaton ismertetett nyilatkozatában közölte, az éjszaka folyamán többszázadnyi Sahíd drónt és rakétát indított, egyben bejelentette, hogy folytatja a kombinált drón- és rakéta-hadműveleteket.

Az izraeli katasztrófavédelem egy közép-izraeli épület tetején keletkezett tűzről számolt be, amely nem követelt áldozatokat. A tűzoltóságot idéző média szerint a lángok azután csaptak fel az épületben, hogy a légvédelmi rendszer által elfogott iráni rakéta törmelékei lezuhantak.

Az amerikai székhelyű Human Rights Activists News Agency (HRANA) nevű civil szervezet szerint Izrael több száz katonai és nukleáris létesítményt támadott meg Irán területén, legalább 657 ember meghalt és kétezer megsebesült.

Teherán cáfolja, hogy atomfegyvereket akarna építeni, de védelmezi a polgári célú nukleáris program fejlesztéséhez való jogát.